Dombóvári Hírlap, 1921 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1921-08-28 / 35. szám

V. évfolyam. Dombóvár, 1921. augusztus 28. 35. szám. Előfizetési árak: egész évre 52*— ko­rona ; félévre 26’— korona; negyedévre 13’— korona. Egyes szám ára : 2 korona. POLITIKUS ÉS TÁRSAD ALSUS! HETILAP. ­Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Szent-László-tér 18. az. Kiadóhivatal és ngomda: Esterházy-utca 17. szám. Saját ház. (Telefon : 40. szám.) Köszöntünk téged szép magyar föld, a déli végeken. Köszöntünk mint első szabad rög’, az ezernapos szenvedé­sek után. Köszöntünk Pécs, te tiszta város a Mecsek lábánál. Köszöntjük lakóidat, drága hiveidet ujjongó városodban. Köszöntjük szabad vi­déked gazdag panorámáját. Kö­szöntjük fal vaui sokaságát. Köszönjük a Mindenhatónak imádságos szájjal, hogy Nagy- magyarország vérző testéről leoi- dotta az első bilincseket és meg­indult a magyar erő lavinája hittel, tavaszi reménnyel. Ó, szabad föld, szabad város, idegenek árnyékától bemocskolt magyar ég, köszöntünk titeket s a testvéri szeretet forró örömkönnyei közt hallelujázzuk: van már magyar ünnep Nagy­in agyarországon ! Tesfneuelés. Ha végigtekintünk a nemzetek törté­netén s bepillantunk azoknak szövevényes állami életébe, azt látjuk, bogy a koroknak megfelelően különböző eszmék az uralkodók, amelyek maguk köré láncolják az állami élet minden egyes megnyilvánulását. A né­pek, nemzetek élete folytonos küzdelem a lét, a fennmaradás, ga? ág, hatalom után. Ezen óriási küzdelmeknél egyesek diadal­masan, mások teljesen legyőzve, kiszolgál­tatva a hatalmas önkényének kerülnek ki. Ne gondoljuk, hogy egy-egy ilyen küzdelem után beáll a nyugalom. Látszólag igen, Le úgy a győztes, mint a legyőzött dolgozik egész energiájával. A győztes a jövőt illető­leg szilárddá akarja tenni az elért állapotot, mig a legyőzött erejének a fokozására tö­rekszik. A nemzetek ereje azonban azoknak ifjúságában van letéve. Kell tehát, hogy min­den nemzet olyan ifjúságot neveljen, amely testileg is, szellemileg, is megállja a helyét a küzdelemben. Nem célom, hogy hosszasan foglalkoz­zam az ifjúság testi és szellemi nevelésével, hanem csak a testnevelés fontosságát aka­rom néhány vonással vázolni az egyént és a nemzetet illetőleg. Az ifjúság nevelésének gyönyörű pél­dáját találjuk az athénieknél. Az ifjút már 7 éves korától fogva állami nevelésben ré- szésitették. A testi neveléssel karöltve járt a szellemi nevelés. Éhséget, szomjúságot, fáradságot tűrő, de egyszersmind a szellemiek­ben gazdag ifjút nevelték. ,,Ép testben ép Iélek£í volt jelszavuk. A testet öszhangban nevelték a lélekkel. Nálunk magyaroknál a testi nevelés meg volt ugyan az iskola falain belül, de azon kívül általánosan sehol sem találjuk meg. Az elemi iskolából távozottak legna­gyobb részének, attól a naptól fogva, ami­kor az iskola padjait elhagyta, nem volt al­kalma többé, hogy a tesígyakorlatokban, a sport különböző ágaiban részt vegyen. De ha lett volna is alkalma, akkor sem tette, mert mindenféle sportot nevetségesnek, bo­hóckodásnak tartott. Sajnos,N igy van még sok h' 'yen ma is. Hogy milyen fontosság­gal bir a testnevelés különösen az elemi is­kolából kikerült, az ipar és kereskedelem különböző ágaiban elhelyezkedett ifjúságnál, azt bizonyítanunk sem kell. Elég csak körül­tekintenünk s a száz és száz beesett meilü, vézna, szervezetileg teljesen roncs ifjú, amelynek, 90 százaléka már 25 éves korá­ba,-? magával csak tehetetlen aggastyánként buzza-vonja életét, telve a betegségek kü­lönböző nemeivel, szomorú képet tár elénk. Napjainkban még igen gyakran találunk olyan egyéneket, akik dacára, hogy a test­nevelés fontosságát hosszú százados tapasz­talatok bizonyítják, azt elvetendőnek Ítélik, olyan megokolással, hogy az az iparos, ke­reskedő, földmives ifjú doigozik úgyis egész nap eleget, edzi magát a munkában, nincs szüksége még azon kívül is, hogy testét erősítse. Ez azonban helytelen felfogás, mert testének csak bizonyos része erősödik a munka milyensége szerint. Hogy ez tényleg úgy van, elég csak egy-két példát felhoznom. Nézzük csak azt a péklegényt, aki reggel­től estig hordja, a hátán a nagy terhet, mi­lyen szánalmas kinézése van. Lábai befa- léhajlók, elnyomorodottak. Vagy, akik állan­dóan $ive dolgoznak, azoknak lábuk, kar­juk erős lehet, de mellük behorpadt, hátuk lassankint púpos lesz. Szükség van tehát a testnevelésre az iparos, kereskedő, földmű­ves ifjúságnak is, meri ha nem lenne, úgy valószínűleg Angliában, ahol a sport oly magas fokon áll, nem tartót' ik volna szük­ségesnek törvényileg kimondani, hogy he- tenkiot egy délután az üzleteket be kell zárni, hogy az alkalmazottak testi edzésükre időt szentelhessenek. A testnevelésnek van erkölcsnevelő értéke is. A testnevelés szoros kapcsolatban van az erkölccsel. Ez nem szorul bizonyí­tásra, mert a sp ?t különböző ágában meg­erősödött, kifáradt testben nehezebben lép fel az ingerlékenység s igy az ilyen egyén kevésbbé hajlik az erkölcstelenségre. Ebből ismét nem következik, hogy az erős testű ember már szervezeténél fogva távol áll az erkölcsiéi enségtöl. A lagymatag, elpuhult, munkakerülő emberek, — hogy agy mond­jam —• valóságos hordozói az erkölcstelen­ségnek. Az az ifjú, aki a sport valamelyik ágá­ban fejt ki munkásságot, nem csupán tes­tének erejét gyarapítja, hanem a szigorú fegyelmet is megszokja, mert alá kell ma­gát vetni az előirt szabályoknak. Személyes bátorságra tesz szert a különböző feladatok Cserkészélet a Balaton mentén. Pásztortüzek százai gyulnak esténként végtelen lánesorban körülövezve a nyugta­lan Balatont. Csonkaországunk ide seregiéit cserkészeinek tábortüzei ezek. Különösen városokból, elsősorban Budapestről utaztak a nagy magyar tenger mellékére. Felüdül a levegötlenségtol elványadt gyermektest a jó­ságos Balaton párájában megfürdött erős hegyi levegőtől, acélosodnak a gyermek- izmok a paskoló hullámoktól. Miker cgy-egy közeli tábor elhaló énekét hozzánk csap­kodja a napnyugati parti szél, az augusztasi csillaghullás magyar sorsot jelképez* szép­séges bánata helyébe a jobb jövő reménye száll. A városias kicsinyességek leperegnek néhány nap alatt mindegyikről s az ősi Mu’^t oly sok romban sirató emlékek nagy tív’atai kitágítják a nemzeties lolkületet, a «sii' ígglő harangok imára hiró ezüstszava a vallásosságot erősiti mindegyikben. Ennyi boldog magyar anya alig lehetett valaha. Mert< ha most fáj a keresztény magyar anyának a küaerkélesök elbukottsága, ha fáj az évezredes magyar nemzet letiport- siga, ők — a magyar anyák remélhetik boldog várakozással cseokész gyermekeik unokájától a megnjhodást. Balatonberény. Ez a kis falu egészen keleti lett. Csak úgy hömpölyög egyetlen utcáján a fürdöző közönség. A lárma siketitő, a női ruhák hosszmérete forditott arányban van a vise­lők orrával. Mindegyik rohan fürdőruhás csomagjával a Balatonra s közben gyümöl­csöt fal a fele. A falusi kis paraszt gyér- ! mekek minden vidéki gyermekre rákiáltják : ' te zsidó. Csak az ő házukban lakó mellett ! megy el szótlanul. A lakásokat hihetetlen nagy árra verték fel a nyaralók. Kétszobás, konyhás idénylakásért 45,006 koronát fizet egyik kaposvári nagykereskedő. Egy odú lakbére napi 80—100 k: ina. A falu eddig felsorolt szomorúságain elkeseredve, nagy öröm ért, mikor Hunyady gróf parkjának partmenti részén cserkész- sátrak tűntek fel s a beszélők semogyi dia­lektusáról a kaposvári diákok Széchenyi cserkészcsapatára ismertem. A bejáratnál apró kis első gimnazista áll őrt s tisztelegve nyit szabad utat. A tá­borban nagy a reDd és tisztaság. Papp gimn. tanár főparanesnek atyai gondossága alatt a fiuk a legnagyobb biztonságban vannak. Tá­borozásuknak volt egy kimagasló eseménye. I Egyik éjjel az őr jelenti, hogy a tábur fcöz- ! vetlen szomszédságában cserkészek ütnek tanyát. Az ős somogyi virtuaságtél hajtva a kaposváriak megtámadták a jövevényeket s az úti fáradtságtól kimerült fiuktól el tudtak hozni nesztelen támadásukkal két szakasz­zászlót. A nyomban felébredt őr jelentésére ellentámadásba fejlődtek, de a zászló most is ott lebeg a kaposváriak csapatzászlóján dicsőséges trófeáimként. — Mint később ki­tűnt, a vesztes fél a miskolci Kaáimah cserkészcsoport. Nem Széchényi, nem Rá­kóczi, sem más magyar dicső név, hanem Kadimah, amint hogy közöttük sincs ma­gyar. Igaz, hogy kampós, szeges bottal jár­nak. Ki tudja, miért? Fonyód-Bélatelcp. Néhány héten bc'ül négy tábor épült. Az első a budapesti IX, kér. gimn. cser­készcsapat volt. Különösen a parancsnokló tanárok hagytak nagyon jó emléket maguk után. fia minden tanár ilyen magyar- és keresztény-szerető lenne, mivé tudnék rö­vid idea belül fejleszteni az ősmagyar par­lagi lelkeket ? 1 Kár, hogy szegény szülők gyermekei lévén, hamarosan haza kellett utazniok. Helyüket átvették a szombathelyi kér. szoc. ifjamunkásnk csersészes ipata, Bi­zonyára áíméikodik mindenki. Ipa^ostanun- eok táborozhatnak ? Igen, mert Szombat­helyen van legalább 50 oly iparos, aki ai emberi belátás, a szociális érzés, a hazafias és vallásos gondolkodás oly magas fokán áll, hogy inasának mert adni három heti táborozási szabadságot. Maguk a mesterik

Next

/
Oldalképek
Tartalom