Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1917-02-18 / 8. szám
1917. február 18. DOMBÓVÁRI HÍRLAP 2. oldal. tünk á fiatal életek sírba hervadása I a sebesültek és nyomorékok hada, ! szegények és árvák folyton növekvő I serege, a támasz nélkül maradottak ! fájdalma és nagy keserűsége. Nekünk — mondja a nemes Apponyi j gróf — gondoskodnunk kell arról hegy azok a hősök, akik a nemzet védelméért vesztették el testi ép- j ségüket, ne alamizsnát kapjanak, hanem, hogy az ő önérzetüknek, lelki megelégedettségüknek, emberi méltóságuk tudatának visszaemlé- j kezésük tisztaságának — megóvása mellett ismét visszaállíttathassanak a a polgári munkába, ahhoz képest, amit birni tudnak és hogyha az ő j munkájuk még csekélyebb lesz is, még ha megfogyott munkaképességgel fognak is hozzá, reájuk az előbbi társadalmi állásukkal, megegyező sors várjon . . . (folyt, köv.) (h. b.) HÍREK. A szén. Ha lilatentás sorok elé aranykeretes iniciálékat tudnék rajzolni, legendát írnék a szénről. Erről a drága fekete gyémántról. Kevés magyar szó van, amelyiknek fájóbban sírna a zenéje, mint ennek a kis kurta, liliputi szócskának. Sajnos, hogy az emberek foszlányos nyomorúságuk tengerében vették csak észre. Editig is tudták, hogy van, létezett, mint minden, ami emberi voltunkhoz tartozott, csak érielmét, erejét, súlyát nem mérték le soha. Könnyűnek találták, majdnem ismeretlenül ténfergett köztünk robotos hordozója: a szenes ember. —Nyúlni sose nyúltak hozzá. Lelkét hogyan is látták volna meg. iSzén, szén, piszkos fekete, legfeljebb arra volt jó, hogy melegített, parazsat, tüzet adott a kövér kályhákban. A háború, ez a szigorú mester, emelte ki a közöny magányából. — Olvasom, hogy széninség. van. Hideg szobák sötét, fagyos homályában fogvacogva gondolnak a szénre hajdani boldog emberek. Most fáznak. Didergő lelkűk visszaálmodja a szenes napok fénykorát. Szomorú lecke. — Oltárjavitás. Offenmüller Zsig- mond szentszéki tanácsos buzgólkodása és a dombóvári hívek áldozatkészsége azt eredményezi, hogy kis templomunk belseje mindig szebb lesz. A három oltár közül az egyik welléxoltárt már az ősszel restaurálták s szerdán vitték el a főoltár s a másik mellékoltár könnyebben 'leszerelhető részeit. A főoltár tetszetős barokk rokoko faragványait ■jra átfestik, a szobrokat és a szentségházat is áljavitják ugyannyira, hogy az értékes feársíaíaragványok sokáig ékességei lesszn.ek a templomnak. Alkalomszerű volna a szószék átdolgozása is. A több ezer koronás javítást Heckenast szombathelyi cég vállalta s a húsvéti ünnepekre valószínűleg elkészül nagy munkájával. — üdvösségét is! Légy hat türelemmel! Magamra vállalom, hogy egy-kettőre kiexpe- diálom innen a ie Jarjailie-odat. E pillanatban éppen arra repült egy csapat pirospozsgás angyalka. — Hé! Kicsikéim !—kiált feléjük Szent Lukács. Pszt. Pszt! . . . A kis angyalok nesztelenül leszállanák. — Menjetek ki szép csendesen a paradicsomból, s amikor a kapu előtt lesztek, röpüljetek fel nagy zajjal s kiáltsátok,-amint csak bírjátok- amit a saint-rémy.ek szoktak kiabálni bikaviadaiok alkalmával : ,,A bikák, a bikák! Ho, hó, fogjátok meg! Kötelet, láncot! Ho, hó!“ Az angyalok teljesítik a parancsot. Kimennek a paradicsomból s amikor a kapu elé érnek, hanyat-homlok rohanva kiállják: — ,,A bikák, a bikák! Ho, hó! . . .“ Jarjaille a nagy lárma hallatára elképedve fordul meg: — Teringettét! Hát itt is van bikavi- í adat ! Usgyi ! Félre az útból ! . . , Eszeveszetten rohan a kapu felé s ki a kapun, ki a paradicsemból . . . Szent Péter gyorsan becsapja a kaput, a becsukja. Majd kidugva fejét a kandikáló lyukon igy kiált nevetve : — No, Jarjaille, bogy érzed majjad oda kint ? — Oh !— válaszol hetykén Jarjaile — nekem mindegy ! Bánom is én ! Ha bikavi- atUJett volna,— azt, gondolod, oda adtam ▼©ma a mennybéli jussomért?! . . . Szólt és zuhant fejjel lefelé az örökkévalóságban!. Vége. A szén, ez a halott erdők, halott föl dek, halott emberek, halott kultúrák nyugal- j más temetője kikeit az ismeretlenség homályából. Hívei megsokasodtak. Most oly nők fohászkodnak hozzá, kik sosem sejtettek erejét. Élvezték, rendelkeztek vele, de gő- ; gösen, amiben volt. jó adag lenézés is. — A szén eddig mostohasorsban tengődött, csak most lett kedves gyermek, hogy nincs; hogy j elrejti fényes arcát az emberi gonoszság ; elöl. Valamikor késő utódaink bizonnyal le- | gendaképen emlegetik, ami a napokban tör- j tént a magyar fővárosban. A szén királyi szavak melegében fürdőit meg. Megkapta a legnagyobb kitüntetést. Máskor durva kezű, szenes emberek társzekere görgette végig az , utcákon. A király bölcs parancsára most ka- | tonai hordják szét a fővárosban királyi ko- i csikón. Hova írjuk ezt fel? A szenes embe- j rek életet oltó, vért hullató, kultúrákat döngető katonák voltak. Hősök, fegyveres emberek humánusabb emberibb, lelkesebb feladatot még nem, hajtottak végre királyi szóra, amióta háború vau. Íme, egy legenda, amelynek szépséget, melegséget, fényt ez az egyszerű, egyszínű drága kincs ad. A szén. (cz^Z.) Adomány. Özv. Dőry Vilmosáé a Hunyadi - téren levő kórházban ápolt sebesült katonák részére 100 koronát adományozott, melyért az Elnökség ezúton mond köszönetét. — Paronnal János cipész 10. K.-t a- dományozott a vörös - kereszt fiókegyletnek, mit ezúton köszön meg az elnök. — Uj pécsi kanonok, őfelsége 1, hó ö.-én Badenben kelt legfelsőbb elhatáro- j zásával Mosonyl Dénes dr. püspöki irodaigazgatót pécsi székesegyházi kanonokká kinevezte. A kinevezés megfelel az egész pécsi egyházmegye várakozásának. A királyi kegy méltó papot és méltó embert talált. — — Kitüntetés. Koller József, döl>rö- kö-zi illetőségű tábori csendőr alőrmester, az ellenség előtt teljesített .különösen köteles- séghü szolgálatáért a koronás ezüst érdemkeresztet kapta a vitézség! erem szalagján. Új menetrend. Személy vonatok érkezése és indulása Ujdombűvdr állomáson. Fiume felöl érkezik 1007. személy vonat éjjel l33. Iu09. ,, ,, d. u. 2PA Pécs felöl érkezik.: 1005. személyvonat éjjel 1223 1009. „ d. u. I3! Szabadka felöl érkezik: 5416. személyvonat d, e. 9?2_ 5408. ,, este 1033. Budapest felöl érkezik: 1008. személyvonat este 5*1 1010- ,, éjjel 2*A 1908. „ „ I3! JutdS felöl érkezik: 5901. személyvonat este 913 Fiume felé indul: 1008. személyvonat este 660. 1010. ,, éjjel 3!» Pécs felé indul: 1902. személyvonat este 6?L 1912. ,, éjjel 533 Szabadka felé indul: 5407. személyvonat d. u. d3! 5403. ,, éjjel 4l3_ Budapest felé indul: 1906. személyvonat éjjel 1230 1007. „ „ 202 1009. ,, d. u. 2?2 Jutás felé indul: 5902. személy vonat éjjel 320. — Tanitónőmeghivás. A mágoesi iskolaszék Mardth Mária csikóstöttősi helyettes tanítónőt hívta meg a Bayer Mihály tanító lemondásával megürült állásra. — Tisztujitás. A dombóvári ipartes- tüiet vasárnap délután választja elnökét és a többi tisztviselőjét. Amint halljuk Bérdy János építőmesternek vau kilátása az uj elnökségre. — Országgyűlési képviselő választókat összeíró bizottság a dombóvári szavazókörben. Járási főszolgabíró a központi választmány elnökének rendelkezése folytán a folyó évre megalakította az országos kép- viselöválasztókat összeíró küldöttségekéi. — Makai József póttag helyett az ujdombóvári szavazókörben Könyi Gyula szakcsi-major bérlő hozatott javaslatba. — Uj rekvirálás. Kállay András köz- élelmezési biztos folyó hó 15-én városunkban időzött s Dombóvár és üjdombóvár vezető jegyzőivel a legközelebb megártandó újabb rekvirálás ügyében értekezett a főszolgabírói hivatalban. — A dombóvári r. k, templom perselyébe — a múlt év folyamán befolyt 1311 k 12 1 mise, temetés s harangozásból 273 le 31 f. A Sz. Antal perselybe adakoztak 1409 k 71 ft, melyből különböző jóté- konyceíra 262 k 76 f, 139 helybeli szegény segélyezésére 986 k iS f osztatott ki. Kamatozik 351 k, melyből a harctéren elesett dombóvári hívek lelki üdvére mise alapítvány tétetett. Dombóváron Molliener JJl \ coActli francia könyv és Viur~ bleur bölcsészeti könyv és néhány mevészi kép. A megtaláló n Bnick-nyomdában 20 K. jutalomban részesül — *
