Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1917-06-10 / 24. szám
1917. juntas 3. DOMBÓVÁRI HÍRLAP 10. oldal. Jeg^©zz&nk Hadikölesönt Nyomozások, fl búza ha eddig csak iráaból, most már szomorú tényekből, kelletlen tapasztalatból is tudjuk, hogy a legnagyobb: hatalom, A világháború mozgatója. Hadvezérek, ágyuk, muníciók, katonák, kólók, mindenek eltűnnek az ő hatalma előtt. Kilépett az ismeretlenségből, a csendes, szótlan jóságából s most milliók reszketnek kegyeiért. Megnőtt az ázsiója. Nevét remegve, félve emlegetik gyermekek, aggok, nők csak úgy, mint férfiak. Lsráxta magáról az emberek évtized*.1? közönyét s mint a sárkány szállt a magasba, hogy mindenki csodálja nagyságát. De megtartott valamit. ífeaazatiságét. Magyarságát. Az angol bum, antant búza, hadat izent a magyarnak. Gőgös, pökhaudi mozdulattal, győzelme biztos tudatában dobta feléje a piszkos kez- tyttját s a mi búzánk: elfogadta. S a háború harmadik esztendejében önérzetessen mondhatja, hogy Isten scgitsé- ve! megfogja nyerni a csatát! Nem csak a. magyar, de a szövetségesek csatáját is ö fogja megnyerni. Németország búzatermelése békében fél millió, Ausztriáé egy millió méteraiázsá- vai kevesebb .mint a szükséglete. Magyar- országnak meg tiz millió métermázsáral több a termése mint a szükséglete. Nem kell félni a blokírozott szövetségeseknek, jut nekik is. Ha Isten segít, nem leszünk kiéheztetve! £ Azért mondom: Isten segítségével,mert csak akkor, hn ő az időjárással segítségünkre lesz s alkalmas esővel lát el bennünket nem lesz búzánk hálátlan. A német katona legalább is olyan jó katona, mint a magyar.( Nem a honvéd a -■-magyar !) Igaz, hogy alaposabb, kulturáltabb s jobban ellátott, talán jobban bacsül- tebb is —náluk, de hogy minden bajunkból ők mentettek ki bennünket s minden győzelmünket csak nekik köszönhetjük, nemcsak nem hiszem, de egyenesen tagadom. Sőt állítom hogy a győzelmeinket, tehát amit ők maguknak vindikálnak is, a magyar búzának köszönhetjük. Hova jut az a hadsereg amelynek nincs kenyere? I ? Én nagyra becsülöm a német szövetségest s harctéri teljesítményeik előtt örömmel emelek kalapot, de azért olyan felsőb- séget mégsem adnék nekik, mint amilyent sokan adni szeretnének. Végtére, ők is csak mi búzánkkal nyerhetnek! De visszavezet minket ez a búza a régi hűséges gazdájához is, a magyar föld- mivelő, rögöt túró, szántó — vető gazdához is. ö az, aki azt a magot már régóta s mindig jobban szerette, megbecsülte, mint mi, akik caak|mosLvesszük számba. Mindenkinek a tekintete a búza mesteréra, a polgárra, a ,,paraszt“ra esik. Azt sokszor tapasztaltam, hogy a tájékozatlan embertől megvetett falusi paraszt a három év alatt négy fejjel nőtt s egész világ csak az ő színtiszta nyers őserejeről beszél. Eddig kevesen törődtek vele. A helyi értelmiség. Ma? A nemzet fenntartóoszlopa, fundamentuma, a legaólkülözhetotlenebb tagja lett; kit a gazdasági fejlődés, a modern s okszerű gazdálkodás ösvényére vezetni, a béke első feladatai közé tétetett. Kívánom, hogy ez a nagy kincsünk a búza, a magyar búza, olyan gazdák kezeire jusson, akik nemcsak megtudják becsülni, dé vele az állam anyagi gazdagságát állandóan biztosítani is tudják. Hogy még tiz millióval több lágyén a feleslegünk! Egyenlőre: ........Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.....! — F orral. — — „Te Deu«a,u utána évaáró ttnne- i póly l®ss a helybeli magán elesni és polgári leányiskolában f. hó 14-én. Az elemi j$ko- j iában reggel 9 órákor lesz az évzáró és a bizonyítványok kiosztása. A polgári leányiskola d. e. 1® órakor a következő programm szerifit tartja évzáró üonepélyéi : 1. ) Ima. Részlet a Bűvös vadász e. operából Webertől. Karének. 2. ) A jövendő. Irta : Sas Fda. Szavalja : Wurm Irén IV. o. t. 3. ) Népd&iok. Énekli a kar. 4. ) Az ezüstfátyol legendája. Irta: Váradi Antal. Szavalja : Heinlein Kató IV. o. t. 5) A csodaszarvas regéje. Irta: ^rany. Zenéjét szerző : Stojanovils J. Énekli' a kar. A közbeeső részleteket elmondja: Veszel«* Karolin IV. o. t. *.) Évzáró beszéd, tartja Faics Irén igazg. 7.) Jutalmak, bizonyítványok kiosztása. — Bevonják a íiafilléres aikkel- pénzeket. A hivatalos lap közli, hogy az év végével forgalmon kívül helyezi a tizfil-" érés nikkelérmeket. A határidő lejártával ezen érmek beváltására az állam minden kötelezettsége megszűnik. — Svédíonaa-tanfoiuamot tartott a most záródó tanévben Molnár Györgyi polg. isk. tanítónő a helybeli magán elemi és polgári iskolai tanulók részére. A tanfolyam létesülése igazolja, hogy a szülők tudatában vannak annak, hogy a svédtorna mai kérültekintő rendszerért!, legkiválóbb orvoii tekintélyek tanácsai* ftlépülő gyakorlataival mi nagyaaerü hatással vau a fejlődő gyermeki szervezetre. A tanfolyam utolsó órája f hó li án d. u. Ő órakor nyilvános lesz, s a szülőket szivesen látja az iskola vezetősége. —• Gazdasági vasút. A kereskedelmi miniszter a Strasszer Henrik inámi nagy bérlő által a kegyes tanitórend att&ia-csorna -göllei gazdasági vasutjának Csőké pusztai kitérőjéből kiágazóig t«rve*ett s az ináaa pusztai gazdaságba vezetendő k«sk*nyvágá- nyu gőz-, iltetve lóüzemű gazdasági vasútra az adott engedélyt megerősítette és elrendelte, hogy az engedményesünk úgy a peage vonalon létesítendő két uj kitérőnél mint a gazdasági vasút elágazásánál telefon állomásokat kell felszerelnie és itt az éléu- kebb forgalom idején állandó telefon szolgálaton kell fenntartania. — Kévekötő zsineg kiutalása, Vármegyei alispán járási főszolgabíró utján felhívta azon aratógéptulajdonosokat, akik kévekötő zsineggel kellően ellátva nincsenek, hogy szükségletüket a tulajdonos névszerinti megjelölésével táviratilag junius hó 10.-ig jelentsék be. IRODALOM. A római kultúra legjelentősebb vonásai. Geréb József kiváló klasszika filológusunknak uj könyve jelent meg t csirám el A könyv nem a szakembere^ hanem * müveit nagyközönség számára készü't » * világtörténet egyik legérdekesebb jelenségét tárgyalja : a római kultúrát, a szónak eredeti értelmében, vagyis azt a római szelle- í met, a mely a városi életben, az iskolában a tudományban, irodalomban és ruüvészet- hen, a jogéletben, a vallásban, az örkökében nyilvánult, az emberek lelkét áthalotta, alapjává lett az egész mai modern művelődésnek. Geréb József e műve a Kultur a és Tudomány vállalatban jelent meg a Franklia- 1 ársulat kiadásában. Ára csinos kötésbon, szép kiállításban 2 K. 80 f. Szergij Riga. Tolsztojnak ogyik legr»- gyogóbb novellája, a melyet nálunk eddig egyáltalán nem ismertek, jelont meg most az 0;esó Köüvtárban. Hőse egy orosz her- czeg, a ki fényes? pálya «lőtt álló katonatiszt volt é? szerelmi csalódás miatt szer- set-össé vált, lelki fejlődését, Istenhez téré- 8rií 3 alázatosságban és szegénységben való megigazodását mstaíja be a novella a lálekfeelés példátlan művészetével. A nagy orosz iró remekművét Trócsdnyí Zoltán fordította az orosz eredetiből magyarra s a Franklin-Társulat adta ki. Ára 90 fillér. Szerkesztői üzenetek. H. A ,,Nyomozások.“ állandó rovatunkat a múltkori számból a cenzúra törölte. A cime ,,Ne olvassa“ volt és két oly Ítéletről vont benne a szerző párhueamot, melyek mostanában voltak olvashatók a napilapokban. Második kérdésére csak azt felelhetjük hogy háború van. és az eredmény sokkal reménytelenebb, mint béke időben lenne. ” fiz Ódalmaadi cs. és kir. Csikótelepen a legénységi konyhához k;ere»tetib:. Ezen szakácsnők javadalmazása naponkint 2 korona és legénységi élelmezés. Előnyben azok részesülnek, kiknek £2 - 86 éves fiuk is ^ran, akik mint csikósfiuk fizetéssel szintén felvétetnek. Jelentkezei lehet a parancsnokságnál Ódalmandon d. c. 11 ó. Az Ódalmandi c». és kir. Csikótelep Parancsnoksága. Könyvfyyomdámba = TflttOHC = fizetésid felvétetik.
