Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1917-04-29 / 18. szám
1 517. április 29. DOMBOÁRI HIRLÄP 3. oldal. fl trafik Nem"okoz talán semmisem oly nagy gondot a dohányosoknak, mint a füstölni való beszerzése. Dohányért a lüzbe is belemegy a dohányos, dohányéi t kép'4s verekedi, gorom báskodui is. Ilyenféle dolognak voltunk a múlt héten is szemtanúi.- Dombóvár egyedüli tőzsdéjébe dohányáru érkezett. Ámbár még nem füstölt, a dohányosok java-része megszimatolta. Lett is nagy csődület, tolongás, gorombáskodás, életveszélyes fenyegetés annyira, hogy a tőzsdéé kénytelen volt karhatalomért futni a csendörséghez. Az erőszakoskodást legtöbbnyire katonák követték e), kik életveszélyes fenyegetéssel kényszeritették a trafikost olyan meny- nyisógü dohányáru kiszolgáltatására, ameny- nyit ők „parancsolnak.“ Ennek eredménye az, hogy mi dombó váriak, akiknek részére küldik a dohányt, nem bírunk hozzájutni, mert nálunk nincsen bicska, elleniben átutazó katonák, akik. járandóságukat a katonaságtól megkapják fő löslegeset is kapnak. Szemtanuk bizonyítják, hogy egy katona, aki az imént néhány csomag cigaretta doháoyt erőszakolt ki, később mint cigarettát árusította a járó-kelőknek borsos áron. Figyelmébe ajánljuk a balóságnak azt is, hogy trafik cigarettát kétszeres áron árusítanak az utcán különösen katonák. Tehát most már van dohányuzsora is! Ezután még mi jöhet? — Kérünk hathatós intézkedést! — Középiskolai tanulók nyári mezőgazdasági munkája. A Vall. és Közokt. Minisztérium elrendelte, hogy az ifjúság a f. évben is fokozott mértékben vegye ki részét a nemzet háborús kitartását előmozdító » a közszüksóglet fedezésére elkerülhetetlen gazdasági munkálatokból. Ennélfogva elrendelte, hogy középiskolák igazgatói a tanulóifjúságot a 'mezőgazdasági munkában való részvételre hívják fel s a szülői engedéllyel jelentkezeti tanulók névsorát a vármegyei mezőgazdasági munkabizottság elnökségéhez juttassák el. — Cukorkiutalás. A cukorközpont értesítette járási íőszolgabirót, hogy a sárvári cukorgyárból 200 mmázsa cukrot utalt ki a járás szükségletének fedezésére. Ebből azonban 25 mm. a jövő hónapi contingens- nek javára esik. — Ä fekete kávé fogyasztás korlátozása. Az orsz. közélelmezési hivalai elnöke délutáni tejfogyasztás szabályozása tárgyában kiadott rendeletére való hivatkozással a fekete kávénak fényüzósszerü fogyasztását is korláíozza, tekintet nélkül arra, hogy az ellőállitásnál a kávénak minő neme (maláta, pótkávé) használtatott fel. — Veszünk nagyobb, kisebb tételekben a következő Röngfdt: bükkfa, körisfa, nyárfa, fűzfa, körtefa, diófa, égería, cseresznyefa, topolya. Esetleg jövő téli döntésre kerülőket is. Szives ajánlatok „TOPOLYA“ jeligére Győri-Nagy hirdetőbe, Budapest VII. Kettész-utca 16. kéretnek. Nyomozások. Uáros—falu. Nagyságos Asszonyom ! A múltkor Ígértem, hogy a legközelebbi levelemben többi kérdéseire is válaszolok. Igazán nem rajtam múlt, hogy csak most jutok megint toliamhoz, hanem azon a körülményen, hogy azt a pár, igazán csak reményeinket és vágyainkat felingerlö verő- röfényes tavaszi nap, engem is a kertbe csalt : — dolgozni. Igen, dolgozni. Ásni, kapálni, utakat, virág — vetéményeságyá- sokat csinálni, azokat beültetni, mint azt már a kertészek is szokták s amit bizonyosan kegyed is .megtenne, ha falun volna. Bizony izzadunk, a tenyerünk megkérgese- dik, foihólyagosodik, még a derekunk is megfájdul ! igaz, hogy étvágyunk sem hagy esteliden cserben Pedig de sokszor fogunk még izzadni, inig munkánk gyümölc-ét látjuk, mig azt élvezzük. Tudom, bogy a dinnyét is szereti, tabát azt is vetettem hét kuprracba, teljesen előirásszerinti földkeverékbe. Mire lejön a nyárra, majd meglátja hogy falatozunk belőle ! Különösen, ha ad dig a „béke*1 fája is ki virít. Pedig ugyancsak Öntözzük könnyeinkkel — s minta már megindult volna h ned'vkeringó* ? I Hisz olvasta a lapokban?! (Örülnék, ha objektív- véleményét közölné velem Ugy-e nem bízik Oroszországban ?) No várjon Nagyságosom — türelem ! Mindjárt felelek a kérdésére, csak még azt akarom megemlíteni, hogy a szegény Gulyás Péternek — aki .ittlétekor az állomásra vitte a kocsikon s mégis még egy óráig várt a vonatra — lábát a Péter bácsinak tegnap kiszenvedett i szürke lova. Nem olyan érdektelen ez az esemény, mint gondolja, hisz a körülmények lelték azt tragikussá. APéter bácsi is,minta többigazda igyekezett kihasználói a jó-időt s napvirradaltój késő estig szántott-vetett, a még el nem reqvirált gabonájából. S bár a takarmány ínséget a szürke nagyon érezte, gyenge erőben volt már, megértette gazdája szándékát s utolsó orö meg feszítésével dolgozott, huzt.n a nehéz ékét boronát. Péter bácsi is látta lovának zilált fuikai állapotát s bár ő már végzett a legsürgősebb munkájával, nem tagadhatta meg Csordás komájának a kóré- sét, hogy annak egy napi szántásra terjedő földjét — tekintettel arra, hogy lovai nincsenek, nem voltak, meg hogy mindkét tehene vemhes, (pardon, de hát ez igy van !) tehát, hogy azt meg ne szántsa. Elvégezte s a tavaszi munkához még nem eléggé edzett fizikuma bizony érezte a munkát s bizonyára nem csodálkozik Asszonyom azon, hogy későeste gazda-és a ló, ki-ki a maga helyére lepihent. Természetesen Péter bácsi nern tehetett róla, hogy — bár máskor éjjente 3-d-szer is ki-ki nézett az istállóba — mint a fáradt testét úgy elnyomta az álom, hogy mikor reggel korán az etetéshez felkelt, a szürke már ,,jobb létre szenderült.“ Persze, hogy megsiratták ! Ne haradudjon Asszonyom azért, hogy komoly s figyelmes türelmét annyira igénybe vettem ezzel a látszólag jelentéktelen epizód leírásával, de ezzel tartoztam a tárgynak, a Péter bácsinak, meg a tárgy megért- hetesének. Város-és falu ? I ? Nos, hát éppen ez a kfilömbség ! Nem : olyan ,,eldorádó“ az a falu, mini azt múltkori kedves levelében oly meggyőzően irta ! Bár elismerem, hogy a helyzetünk — s itt főként a polgárságot és őstermelőket értem — a várossal szemben ma : jobb ! Igaz, hogy volt idő nem is olyan régen, mikor a város ránk sem tekintett. Mi csak olyan szükséges mint voltunk nekik. Való tény, ho^y a nép ma jómódú s hu nem is ,,pökhendi“, (pardon !) de legalább is a keserves munkával produkált árujára ráturtós. Még velünk fulusi értelmiséggel szemben is ! Kegyed finom socialis érzékkel Megáldott nő Asszonyom. Vallja be önmagának : nem a „paraszt“ hozza-e a háborúban a legtöbb és legvéresebb áldozatot ? S mit gondol, nem ö fogja-e a háborús terheink közül a legtöbb adóterhet aránysxzáma szerint viselni? Még egy piciny türelmet kérek. Egy kis statisztika : Az államadósságból egy polgárra 190-S- ban esett: tőketartozás 293 50 Kor. kamattartozás 13*95 ,, Ma, mikor az államadósság 20 milliárddal emelkedett, egy polgárra esik : tőketartozás 1293-5Ö Kor. kamattartozás 78'95 ,, ügy e bár belátja Asszonyom, hogy ,,nem mind arany, ami fénylik !“ Nem olyan nagyon irigylésreméltó annak a falusi gazdának a táplálékbősége. Bár a „bőséghez“ szó férhet. Mert a fölöslegét már régen elvitték — ha becsületesen vallott. A piaci árakat meg nem mi falun, hanem a városi közönség hajtja az- egekig. Egyébként megvagyunk — küzködü :k. Tisztelője : — Quart. — 53K9K3 Uálasztás. Tolnavármegye virilis és választott me- gyebizoltsagi tagjai szokatlan nagy számban jelentek meg csütörtökön Szekszárdon. A völgységi é* dunaföldvári járás megüresedett főszolgabírói állásai voltak betöltendők. Az egész vármegye érdeklődött a választás eredménye iránt, mert a régóta folyó és mozgalmas előkészületek a közönség figyelmét nagy mértékben felkeltették. Mintegy kétszáz szavazatot adtak be a völgységi járás főszolgabirájának megválasytására az e- redmány dr. Hagymássy Zoltán nagj (91 szótöbbség) győzelmével végződött dr. Per- czel Dezsővel szemben. Ezzel az eredménynyel a dunaföldvári járás főszolgabírói állására csak dr. Becht Ödön jelöltsége maradt fenn, kit egyhangúlag választottak meg.. Kö nyvny o m dámba = Tanone = fizetéssel felvétetik. A Nemzedékek közeljövőpen mégj elenő könyvsorozatára előre felvivjuk olvasóink figyelmét
