Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)

1917-04-15 / 16. szám

2. oldal. HÍREK. Hej! keresztes karcsú torony, — Apámnak, az öreg népfölkelőnek— Hej! rekettyéd berek alja, Zöldpaldstos, vad ugarom : Hűtlen lesz a régi gazdád, ötven őszt élt öreg gazdád, Elhívja egy szent hatalom... Hej! messze tán — nagyon... Hej! sokfészkii, vén szederfám, Szél zugassa minden ágad. Rád bízom a fele lelkem, Hét porontyom, ősi telkem, Két pár ökrös, szép tanyámat: Mindenemet read hagyom... Hej! menni fáj nagyon... Hej! keresztes, karcsú torony ! Hányat üthet még az órád? Honn leszek-e öreg őszre, Boros, búzás, barna őszre ? Jó az Isten, tán csak jót ád! Hisz az ősz még messze vagyon... Hej! messze még nagyon... Hej! nyolc árva, bus cselédem! Minek könnyeznél utánam ? Csak egy kicsit mesze megyek. Oda, hol a havas hegyek Tüzes ormát sohse láttam. Szivem úgyis itthon hagyom... Elvinni fáj — nagyon.. Hej! virágos kis temető! Befödözni lesz-e hantod? — Mondjátok az öreg őrnek, Ha majd mind csak visszajönnek, Huzza meg a kisharangot! ...Megyek! Hi egy szent hatalom... Hej! messze tán — nagyon. Németh István. — Járási főszolgabíró részt vettjá felmentések revíziója tárgyában Szekszárdim folyó hó 13 án megtartott és vármegyei fő­ispán által összehívott értekezleten. — A helybeli magán polgári le- ányiskola április 15-én ünnepli meg a törvényszentesités napját. Az ünnepély dé­lelőtt 9 órakor kezdődik s vendégeket szí­vesen lát az iskola tantestülete. Nagyobb hiánya iskola viszonyainak már, hogy gazdasági ismétlő iskolánk alig van, polgári iskoláink nem felelnek meg céljuknak, számuk is kevés, közgadasági e- gyetehn felállításáról ma kezdenk csak beszél­ni, iparos tanonciskoláink majdnem minden nélkül valók. . . mindezek nem métatják oly világosan, mennyire elmaradtunk a nyugati kulturálla- mok mögött, mint, hogy Magyarországnak néhány év előtt összesen 3. leánygimnázi­uma volt. Ki tudja mikor oldották volna meg ezt a kérdést, ha a háború közbe nem jön. A női munkaerő szükségét nagyon is kezd­tük érezni minden vonalon és évek, majd­nem hónapok alatt évtizodek mulasztását pótólták. A jelen tanévben 16 leánygimná­zium nyitotta meg kapuit és remélhető ,hogy számuk még jóval nő. Decsupán azért, mert a kérdés megoldása a tizenkettedik órában nem tűrt halasztást. Ki kellett tölteni az űrt, melyet a háború tépett a nemzett testén, be kellett tölteni azok helyét, akik messze harc­terekén örök álmukat aiusszák. Nálunk különös előítéletekkel voltak a nők tehetsége és munka bírása felől. A XVIII. íz. dohos levegője ült rajtunk. Nem akarták, — Sebestyén Olga, nőig. isk. taní­tónő, aki az elmúlt tanévben a Faics féle polgári leányiskolánál működött, a budapesti kir. műegyetemen assislensi minőségben al­kalmaztatott. Sebestyén Olga a tudományos célokat szolgáló állat- anatómiai rajzaival ért cl méltánylást, érdemlő sikereket és e kiváló képzettsége juttatta jelenlegi szép megbízatásához is. Gratulálunk. — Április 11-ike a domkóvári iskolákban. A kir. kát. főgimnázium tanu­lói reggel 8 órakor szf. misét hallgattak, utána iskolai ünnepély volt. melyen az ün­nepi beszédet Csehák Lajos tanar mondta. Szavalt Habel Lajos IV. oszt. tanuló, a ze­nekar pedig két darabot játszott. Április 11-én az állami népiskola fel­sőbb osztályai — a tanítótestület vezetése mellett ünnepi szent misét hallgattak, utána pedig iskolai ünnepélyen áldoztak a nagy ősök emlékezetének. Több hazafias ének és szavalat keretében Vinekker János h. igaz­gató ismertette az 1848 április 11-én szen­tesített korszakalkotó törvényeket és azok létrejöttének küzdelmes előzményeit. Az ün­nepély mély hatást gyakorolt a gyermekekre aminek többször lelkes éljenzéssel adtak kifejezést. — Adakozások. Hunvady téri Vörös Kereszt Kórházban lev# sebesült katonák részére húsvéti ünnepekre adakoztak: — Schréter Póli 10 k-t. dr. Bárány Lipót 12 lc-t Neizer Antal 20 k-t és 100 drb. cigarettát, Bajusz Árpád 50 drb. cigarettát, — Huber György kalácsot és tojásokat, özv. Sotonyáné kalácsot és Varga Józsefné kalácsot. Mind­ezekért a fiókegylet elnöke köszönetét mond — Gazdasági munkával foglal­kozó népfölkelók behívásának elha­lasztása. A honvédelmi miniszter a rossz időjárási viszonyok folytán elmaradt tavaszi munkákra való tekintettel az 5656 sz. ren­delettel behívott 1872 — 1886 évi születésű magyar illetve osztrák állam polgáru népföl- kelők bevonulását 1917 május 14-ig elha­lasztotta Az 56b6 sz. rendelettel behívott többi népfölkelők április 16-án bevonulni tartoznak. DOMBÓVÁRI HÍRLAP __________ so kan ma sem akarják meglátni, hogy a nő egyenlő erejű vetélytárs. Kitartó, m ndenütt érvényesülni tudó munkás, aki kiszabadult középkori megkötöttségéből,, aki feltűnik a szellemi élet minden terén. A háború, sok Ítéletet alakított ki helyesen, sok előítéletet rombolt szét és nekünk e rettenetes világé­gés kellett, nagy meglássuk a női munkaerő értékét, megadjuk neki az érvényesülni tu­dás módozatait. Különösen a tudományos pályákon nem juthatott szóhoz nő. Legföbbször hangoztatott érv volt el­lenük : megnehezítik a férfi munkaerő me­gélhetési viszonyait. Az élet nyílt „verseny. A természet örök törvénye, hogy az életre való érvényesül, a satuya növény elpusztul. Nem okos kertész, aki esenevósz fácskáit ápolgatja, az egészségesekkel mit sem törődik. Mi láttuk a háború minden borzalmát. Végigszenvedtünk nehéz megpróbáltatásokat. Illik, hogy nyílt szememel, világos fejjel nézzük a jövőt. Tanulságokat vonjunk le, hogy a jövő generációnak szebbé, jobbá tehessflk életét. És ahhoz oly kevés kell! Nem kellenek szavak, nem nagy fellángolások csupán kitartó, szorgalmas és mindenek fe­lett becsületes munka. — — Nyomozások. ! % • ' • Fényűzés. Azt kérdezi Nagyságos Asszonyom, hogy a régi, egyszerű és szép, ruházkodásában a múltban annyiszor, idegenektől megcsodált magyar népünk, miért hagyta el a babos kendőt, viganót, zsinóros mellényt, árvalány- hajás kalapot, mentét, rárnáscsizmát stb. és miért cserélte fel azokat selyem kendő - — szoknya urikalap, gallér, nyakkendő, kézelő s lakcipővel ? Mondhatom, hogy fogós kérdést telt elém s ha a felelet egyszerűnek látszik is, annyira speciálisán nemzeti betegségről kér diagnózist, hogy a tárgy terjedelme és ala­pos megvilágítása jóval túl terjedne levelem, illetv e papirom terjedelmén. A papirossal pedig — éppen, mint e legutóbbi levelének egyikében említette — ma takarékoskodni kell. Állapodjunk meg tehát mindenek előtt abban, hogy ez a féreg nemcsak Táncoson és Módoson vagy mint éppen a biharmegyei főispán legutóbbi jelentéséből olvasom Bi­harban ütötte fel a fejét, hanem-fájdalom már az ország V5 részében befészkelte ma­gát. Rossul fejezte ki magát Asszonyom, mikor a dologról, mint ,,háborús” tünetről irt, mert fájdalom-ez már a háború előtt is igy volt. Hogy miért éppen a küzdelmes és bánatos háború alatt fokozottabb mértékben ? Talán mert most egyrészt több urfélóvel van a népnek dolga, másrészt meg, mert most jóval, talán nem vonja kétségbe, ha azt j mondom, aránytalanul több pénzzel rendel­kezik, mint azelőtt. A külömbség csak any- nyi, hogy azelőtt olcsóbb volt s az utolsó garasát vitte a boltba, csakhogy a húsvéti misére neki is uj selyemkendője legyen, most meg a háborús jövedelméből veszi meg azt, sokkal drágában. De meg kell venni! Talán nem is hiszi el Asszonyom, ha azt mondom, hogy nálunk egy ünnepi ruhá­ba öltözött magyar parasztlánny 400—500 korona értékű ruhát ás cifraságot hord ma­gán ? Vagy, hogy minden ilyen lánnynak é- venkint két (kettő) selyemruba jár. Ne kételkedjen! Ez-fájdalom-így van Jöjjön el és meggyőződik róla. Vagy----ha jö n, hozzon lisztet meg cukrot is magával, mert az nálunk szives. Ne haragudjon az őszinteségemért, de hisz........... Kegyed o­i ko s és megtudja érteni, hogy ma háború van s nem lehet a pénzért mindent meg­kapni! * Hogy miért hagyta el a szép magyaros v seletét, mely olcsósága mellett ízléses volt ? Hm .... Engedje meg inkább, hogy én kérdez­zek valamit: Mi történik azzal a fehér, szimpla üah- üaval, mely mellé más-más színű Dahliakal üi:etek ? Ugyebár elfajzik? Léssz belőle egy jzléstelen tarka keverék szin. 1üy hatott a város cifra s sokszor min­den izlézt nélkülöző átlag-divatja a mi egy­szerű, falusi magyarjainkra. Ma, aki a pénz fe'eslegét ba az sokszor nem is felesleg-fitog- tatui akarja, felcsap divathősnek. Bizonyára ugyanezt tapasztalta a szellemi szngénység- ben szenvedőknél is. H sz jól tudja Asszo­nyom, hogy az egyszerűség nem zárja ki az Ízlésességet! * Jegyeink közül meg már csak a „le­vegőjegyek“ vannak még. _______________ 191*7. április 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom