Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1917-03-11 / 11. szám
í. ÉVFOLYAM 11. szám. Dombóvár, 1817. március 11, Szerkesztőség : üjdombóvár, Rákőczi-ut 1. um Kiadóhivatal: Hunyadi-tér 24. sz. Előliy.etési dijak és liirde- rések a kiadóhivatalba, a lap szellemi részét illető közlemények a s/.erkesz- :: tőségbe küldendők. :: TARSflDAüJVII HETtLiAP megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: NESSL ÄLÄJOS. Lapkiadótulajdonos: Fe'isőeőri PÄÄL JÓZSEF Üj ármegállapítás. Érvényes március 5.-től a további rendelkezésig. Dombóvár községre í. Marhahús kóser kgja. Marhahús ,, 2. Borjúhús I. rendű H- .. „ 3. Birkahús L 4. Nyersdisznó hug I. rendüli ” *» ll. ,, 5. Nyersdisznó zsir kgja 6. Olvasztott disznózsir 7. Friss nyers szalonna , 8. Füstölt szalonna , ü. Nyers kolbász v. 10. Disznósajt ,< 11. Hurka (ÍMŐS. májas, » J2. Töpörtyű „ ] Hr Liba, éiS kövér 14. Liba, élő sovány 15. Kacsa, élő kövér ,, 16. Kacsa, élő sovány ,, 17. csirke élő kirántani való párja 18. Csirke élő sütni való ,, 19. Csirke, (tyok, kakas, toppan) Ment j> 20. Pulyka elő kgja 21. Tej literje piaci ára 22. Tejfel literje 23. Túró kgja. 24. Vaj. 25. Tojás darabja 26. Alma 1. rendű kgja , t> IL »* n 27. Étkezési burgonya 28. Bab kgja 29. Bab literja 80. Lencse kgja. 31. Lencse literje 32. Fokhagyma kgja. 33. Vöröshagyma I. I, IL )i 34. Szegedi paprika finom k£jä 35. Szegedi „ „ literje 36. Paprika közönségesk0 37. Paprika ,, literje 38. Vörösrépa darabja 39. Sárgarépa I. rendű kgja »5 II* 1? »> 40. Torma kgja 41. Zeller darabja 42. Zöldség (petrezselyem) kgja 43. Karalábé darabja — „ 44. Karfiol „ — „ 45. Káposzta fejes kgja — „ 46. Káposzta SSTaiyitOtt kgja - „ 47. Kelkáposzta darabja — „ 48. Dió kgja 4 „ 49. Mák }. 5 „ 50. Kukorica literje — , 10 60 70 80 20 60 40 Járás többi községeire. i W co 8 K. — f. 7 „ “ „ 7 ?9 >> ' 7 ,, 7 99 — 6 ,, — 6 99 — 5 --5 99 — f la7 „ 40 „ 7 99 40 „ 1, 6 „ 80 „ 6 9 9 80 „ 8 „ 30 „ 8 99 30 „ ja. 9 „ 30 „ 9 99 30 , 8 ,, 30 ,, 8 • 9 30 „ , 9 „ 30 „ 9 99 30 „ 8 „ — 8 99 — 6 „ 50 „ 6 99 50 „ 4 „ — 4 99 — 5 „ — 5 99 — 7 6 33# — 5 „ 4 99 — 6 „ 5 99 — 5 „ — 4 99 — 5 „ 50 „ 4 99 50 „ 7 „ 6 99 — lt 5 — 4 99 — 5 „ — 4 99 — n °4 ,,-— 99 44 „ 2 „ 40 „ 1 99 80 „ 2 „ — 1 ? 9 40 „ 9 „ — 8 99 — — „ 28 „ — 99 24 „ 4 K. — L 4 K. — f. 3 „ — 3 íj —- „ 24 „ — ii 20 „ — ,, 70 ,, — I? 60 „- „ 60 „ — 5 J 50 „ 1 „ 20 „ 1 — 1 „ — — 1? 80 „ 3 „ — 2 >» 50 „ .1 „ 30 1 *> — I — — >» 00 o 10 „ — 30 5» — 12 „ — 12 >1 — 10 ,, — 20 >> — 8 v,, 8 >1 —- io >, — 5J 10- „ 80 „ — 70 „- „ 60 „ — 50 „ — „ 60 „ — JJ 60 „ — >» 16 ,, — 5» 16 „ — ». 80 ,, — » 70 „ 3 5 ÍO 60 60 70 20 50 36 Azt hittük, hogy a háború közelebb hozza egy- ; máshoz az embereket, hogy a sok ! helyen nagyon divatos csúnya — kasztrendszer enyhül, hogy egymást értékük és érdemük szerint becsülik meg. 1914 őszén mintha eltűnt volna a szigorú fal, mintha az alantasában is testvért látott volna mindenki— mintha a háborútól megrendült társadalom nem tudott volna kicsinyes önkérdéseivel foglalkozni De most már a háború . köznapi jelentősége mellett napról-napra emelkedik uj- j bó1, vastagodik újból azon elválasztó' I fal, mely mögött kétségtelenül sok nagy és jó temetkezett el. Nem azt értjük ezalatt, hogy a társadalmi el~ különzés általános emberi szempontból, minden társadalmi osztályt belefoglalva, rossz. Lehetetlen, hogy a hivatalvezető — szol ^személyzetétől társadalmilag ne éijen külön,- de szükség volna, hogy beosztottaival,, hivatal és pályatársaival —ha egyénileg érdemes rá érintkezzék, sőt bizalmasan, baráti módon érintkezzék^ Nem szükséges a nagyzoíó és jegtöbbször jogtalan különválás sokirányú és nagyfontosságu hátrányait felsorolni. A ki már résztvett helyi, vagy országos mozgalmak szervezésében,- aki naiv hittel bizni tudott a pillanatra tömörült ki$-és nagy_ társadalom együttmaradő erejében . keserű csalódással kellet tapasztalnia hogy a — kasztszerü elkülönzésbó'l származó egyéni féltékenység mily hamar elnyomta a közérdekű, kösz- hasznu szükségességek iránt felkeltett hangulatot, lelkesedést. A túlzó elkülönzés okozza, hogy egyénileg, erkölcsileg tévesen értékelik a kaszton kívülieket s igy fordulhat elöt hogy a hivatalos rang emelkedés, sohasem a tudás, a munkabírás, hanem a simulékonyság, gerinctelenség szerzi meg. És mindeme viszásságnak helyi és országos hátrányait élvezzük mindnyájan. Közjóléti és közjótékonysági intézményeink, nemzet felődésünket, haladásunkat, nagyobbodásunkat célzó szervezkedések —
