Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1917-12-02 / 49. szám
2. oldal DOMBÓVÁRI HÍRLAP 1917 december 2. ff nő a mai borban. ii. Dehát nézzük csak, tényleg ilyen in- produktiv a mai nő ? Tagadhatatlan tény, hogy a nő testi erő, képesség, szellemi tehetség, erély, kitartás tekintetében általában nem versenyezhet a férfivel (általában csak, mert tis/.teletre méltó kivételek műidig voltak!) De amenyiben a világkultúra produclumát a férfi ész és tetterőnek, bátorság és vállalkozó szellemnek tulajdonítjuk, ez még nem bizonyít amellett, hogy abban a nőnek nem lett volna semmi része. Az emberi kultúra teljességéhez a férfi lényé nem elég, ki kell egészitődnie a nő sajátos lényével. S ha vissza felé megyünk az emberiség történetében, látjuk, hogy ősidőktől fogva mindig a nő adja meg az impulzust a magasabb lelkitörekvésekre, amelyek nélkül kulturális haladás nem lehetséges. A nőnek működése tudományos téren --- ha a pozitiv kutatások eredményét t - kintjük — a férfiakéval szemben egyelőre csekély. Oka ennek abban rejlik, hog a nőnek túlnyomóan nagy része Istentől kijelölt feladata teljesítését nem a tudományos munkálkodásban, hanem hitvesi és anyai kötelességeinek betöltésében látta Itt ő saját énjének önkéntesen szolgáló szeretető, minden gazdaságának önzetlen feláldozásával oly nagy és fontos kulturmunkát teljesít, amely bátran vetekszik a férfiakéval. Amit a nő ezen a téren évezredeken át adott az — mint Mausbach professzor kiemeli — .,bőséges kárpótlás a női nem részéről a külső kultúrához való csekélyebb hozzájárulásért“. — Igen igy is lehet beszélni a ,,kitartottakrói“ ! — De minek is idézzek, próbálja meg a t. cikiró ur, álljon az édesanyja elé és szóljon hozzá ilyképen : azt állítják — anyám — mások, hogy az anyai szív. önmagát felemésztő csodálatos szerete- tével kulturmunkát végez. Ha nálad is igy volna, én kélségbe vonom, ez előttem nem érték, te ezzel az emberiséget boldogító kuliura előbbrevitelében nem adtál egy tégla darabot sem, mert engedd meg, le ezzel csak csere üzletet kötöttél, közönségesen kitartottad magadat; tetted, hogy élhess kényelemben, hogy ne légy dolgozó cseléd. Azt hiszem nagyon el volna tőle ragadtatva. Alá irom azt is, hogy a képző művészetekben kizárólag a férfiak remekműveit látjuk. (Majdnem 1) De viszont itt is ál), hogy a valódi nagy művészet leghatalmasabb inspirálója mindenkor az igazi nőiesség volt. ,,A művészet zenitje és hanyatlása egyai ént a legszorosabb összefüggésben van a nő befolyásával és azzal a móddal, hogyan testesül meg benne az emberi ideál. A nő legnagyobb remekműve épen az ideálnak ez az eleven megtestesülése saját lényében.“ No és más téren is csak produkálnak ,valamicskét“ a nők : A gyermek-betegápo- ás, a charitativ jótékonyság ezer felé ágazó erepén (háborús hadimunkák) - a nevelés azdaság, kertészet, házi-kézi munka, ipar- nűvészet, festészet, költészet, regényirodalom, bülcsészet, pszichológia, filológia ebenda, architektúra, morfológia, díszítő művészetek, grafológia, esztétika, biológia, anatómia, zene, színművészet terén bizony sok szép értékes dolgot produkáltak már eddig is a nők. ,,A nőben csak azok u tulajdonságok fejlődtek ki, amelyre szüksége van, bogy a férfiben támaszt nyerjen“ Szép — én eddig épen az ellenkezőjét tudtam : hogy a nőnek rendeltetésénél fogva, hogy társa és segítője legyen az urának (még a kis fiam bibliájában is igy áll : ,,Nem jó az embernek egyedül lenni teremtsünk neki hozzá hasonló segítőt.11 — ezt ugyan zárójelben idézem — gondolva ily.es féle idézet önöknél nem szalonképes ) olyan képességekkel és tulajdonságokkal kell bírnia, amelyek őt az ura fölébe helyezik, mert ott kell neki segítségére lennie, ahol a férfi ereje nem elegendő, vagy cserben hagyja. Kiegészítik egymást. A fé.fi munkája csak akkor igazán értékes, és egyéni, ha nincs benne semmi a nőéből, a nőé pedig csupán akkor, ha mindaz meg van benne, ami a férfiéből hiányzik. Ne mondjuk hát azt, — hisz úgy sem igaz — hogy a nő csak játékszer, árucikk a férfi számára ; kidobhatjátok az élet forgatagába, vásári tülekedésébe, (De sokan vagyunk már künn !) de ha lelke vissza vágy a természettől számára rendelt kis körbe, a családi szentélybe (Nem a szabad szerelemről beszélek!) nem azért, hogy nyomorult pária, kitartott legyen, hanem, hogy mint fele - ség és anya, férjének támasza, kiegészítője és segítője legyen a kulturális haladásban. A mai kor férfia pedig, — egy bizonyos %-ot leszámítva — még mindig hisz a nő értékes, sajátos kultur- missiójában s éppen ezért rája, mint vele egyenrangú és jogú embertársára tekint. Vége köv. Csipkerózsa. A VII -ik hadikölcsün. A VII.-ik hadikölcsőnre a Dombóvári Takarékpénztárnál jegyeztek. Dőry Hugó és neje Tüske 200,000 K. Vészeiéi Zsigmond Dombóvár 300000 K. Kurcz Ádám 3 3 1000 K. Vancsa Mártonné 3 3 3400 K. Vécéiéi Andor 3 3 500 K. József 3 3 500 K. Dr. Bárány Lipót « 3 4000 K. Friedenthal Adolf 3 3 1000 KSteinbock György 3’ 100 K. Dr. Kertész Lipót 3 3 3000 K. Weiner P. József 33 1000 K. Éry Ferencné 3 3 6300 K. Bölönv László 33 100 K. ,, József 33 500 KDr. Jakab Lajos 33 10000 K. Dr. Jakab Lajosné 3 3 5000 K. Stammer Böbő 3) 1000 K. Bognár Juli Pula 1600 K. Illés István 3 3 2000 K. Marosi Rozi Alsóhetény 400 K. Összesen 271400 K. Jön a Mihulás, a gyermekvilág öröme ! A naiv, édes gyermekkor ezernyi színes emléke rajzik fel lelkemben ! Amikor még mi is boldog izgatottsággal vártuk a Mikulást ! Megjön-e, vájjon mit hoz ? találgattuk suttogva, lekuporodva a meleg kályha mellett, Istenem, Istenem, csak nem lesz nála virgács ? No és volt Öröm, kacagás, sikongás, ahogy bekerültek a cipőcskék az ablakból.------— Mi ntha tegnap történt volna! Pedig de sok történt azóta 1 De megváltozott az élet. Még a Mikulás is ! Milyen kár, hogy a hagyományos szép szokások közé is odatolakodott a modern pogányság szelleme. Sétám közben elmegyek az egyik kirakat mellett. Telis-tele fekete-vörös krampuszokkal. Elölte egy csomó bámész isko- ; lásgyerek, nem is a kissebbekből valók, i ,,Nézd csak — szól az egyik kis borzas — mily édes, aranyos az a kis virgácsos vö- ! rös ördög, — mit gondolsz mennyibe kerülhet ?“ Megszólítom: mond csak kis lányom, mire való ez a sok csúnya Krampusz ? | Hallottál már valamit a Mikulásról ? Egymás után adom a kérdéseket, de feleletet nem kapok. Egyik-másik elmosolyodik s aztán — mintha én volnék az ijesztő Krampusz, lassan elhúzódnak tőlem. Örvendetes dolog, hogy a gyermekeknek mindig több örömöt szereznek a szülök, Nemzetgazdaságilag is hasznos dolog a Mikulás kultusz terjedése, mert .a Mikulás ajándékainál szép teret nyer az ipari találékonyság, újabban a háziipari munka. És mégis! Szt. Miklós alakja azért oly kedves, tisztelete azért fejlődött ennyire ki, mert benne a szerencsétlenek nagy védelmet találtak. Akit megsegített, mindig arra intette, hogy bajának oka a vétek volt, s a vétekkel együtt sok bajt el lehet kerülni. Megdicsérte, de meg is ajándékozta a jó gyermeket és szeretetteljes szigorral feddette meg a rosszakat. Így lett szt. Miklós püspök a gyermekek bírája. De jött a modern kontár pedagógia és kibővítette a Mikulás látogatást. A rossztól való elrettentés céljából a Mikulás mellé oda csempészte a Krampuszt, az ördögöt is. (,,Jók legyetek, mert máskép elvisz benneteket a krampusz a puttonyában“.) És lassan lassan elmarad a Mikulás és helyette ma már csak a Krampusz kopogtat be Miklós estéjén és a mai gyermekvilág elhiszi, hogy a Krampusz a Mikulás. Többet nem tud róla. Így lesz hűtlen a világ az erkölcsöt védő Mikuláshoz és átpártol a Krampuszhoz és bizony-bizony nem fél az ördögtől sem : ha neki ajándékot hoz; hogy megérdemli-e, az mellékes, a fő, hogy kapjon, Ez ismétlődik a nagyoknál más téren, más formában. A modern pedagógia remeklése. Kedves jó mamák én a Mikulás-esti virgácsot először a Krampusz hátán próbálnám ki, s azután visszahívnám a Mikulást Krampusz nélkül. TERNBERG HEGEDŰ hangja páratlan BUDAPEST,Vil.,RÁKOeZl-UT 60,sajátpalota. Kitűnő hangú, szép munkaK 30. — | Hangverseny hegedő, mesés jóhangu ....................K 60.— Vo nó K 8.—, K 12 -, K 15.Randelóanél a pénz olöre bakdlbandö. >3 n
