Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1917-11-11 / 46. szám
1917. november 11* DOMBÓVÁRI HIRLÄP 5. oldal. Az Általános Jótékony Egylet gyűlése. A helybeli Allmlános Jótékonysági Egylet már a múltban is bemutatta éleiké- j pességét és a zászlójára irt hivatását a kő- j zönség lelkes támogatásával töllötte be. A közelgő téli napok alkalmával erre a humánus egyesületre nemes hivatás vár. Ennek j tudatában a további teendők megbeszélése cé'jából Dölöny Ödönné elnökletével az elő készítő bizottság értekezletet tartott, amelyen határozatba ment, hogy az arra érdemeseket a téli szükségletekkel fogja ellátni. A segélyre szorulók viszonyairól dr. Piuko- vies Sándor, Vinekker János és Tadics Benő tagokból kiküldött bizottság fog személyes meggyőződést szerezni. Előterjesztésre került az eddigi számadás Vinekker János pénztáros előadásában, melynek megvizsgálására Tadics Benő és dr. Piukovieh Sándor küldettek ki. A jegyzői teendők ellátására dr. Piukovieh Sándort kérte fel az értekezlet. Bizton tudjuk, hogy a közönség lelkes támogatása ezután sem fog elmaradni és az egylet a megkezdett nyomon haladva fogja szép missióját, a szegények könnyeinek félsz á r i tá s á t lelj osite n i. Fogyasztási szövetkezet. A nyomasztó drágaság mellett a nehézségek leküzdésére tömörült községünk lakossága a környékei is belevéve — megalakítását tervezi egy fogyasztási szövetkezetnek. A szép eszme hamarosan a megvalósulás komoly stádiumába lép. A műit vasárnap ebben a tárgyban tartott értekezlet, amelyen Gyenis Antal igazgató táruló és Tóth Zsiga György posta- és táv i r da tiszt szólaltak fel, kimondotta, hogy ma vasárnap délután 2 órakor a kir. kath főgimnáziumban alakutó gyülésést megtartja. így néhány hét múlva az uj tömörülés áldásos működését meg is kezdheti. Fehérneműt a hadseregnek, A hadsegélyzö hivatal katonáink részére a tel beállta előtt sürgősen fehérneműt kér, Ebben az irányban a kir kath. főgimnáziumban a gyűjtés kezdetét vette. Hisszük, hogy a szülök átlátva ennek a gyűjtésnek fontosságát, mennél nagyobb számban készek a nemes cél szolgálatába ól!a ni, hogy igy az intézet számottevő eredményről számolhasson be. Ä terményátvevő bizottságok felfüggesztése. A vármegyei alispán a terményátvevő bizottságok működését táviratilag felfüggesztette, mert arról győződött meg, hogy az átvételi eljárást helytelenül és szabálytalanul végzik. A járási főszolgabíró, ki rászívott az e tárgyban Szekszárdon megtartott értekezleten, — folyó hó 9.-én járási értekezleten beszélte meg a teendőkét a községi jegyzőkkel és kiküldöttekkel. Felakasztotta magát. Horváth Já nos 87 éves kocsolai lakos folyó hó 4.-én felakasztotta magát. Az öngyilkos a hozzátartozók állítása szerint már nem volt épelméjű. Kézipodgyász bevitele a személy- kocsikba» Tudomásunk szerint a kaposvári forgalmi főnökség részéről kifogás tárgyát képezi, miszerint az utas közönség állandóan figyelmen kivüi hagyva a „Magyar vasúti személy- és podgyász díjszabás4* 1. rész 28 § ának rendelkezéseit, tömegesen visz magával a személykocsikba a megengedettnél nagyobb mennyiségű és terjedelmű kézipod- gyászt, sőt az említett díjszabás 29 § ában foglaltakat sem veszi figyelembe. Értesülésünk szerint az állomások összes személyzetei utasítva vannak, hogy a személyvonatok késéseinek megelőzése végett már azok megérkezése előtt a váróhelyiségekben megállapítani tartoznak, hogy mely podgyászok neűi fedik 4 kézipodgyász fogalmát s ehhez képest tegyék meg a s/üirséges intézkedéseket. A jegyvizsgálók is ellenőrzést fognak gyakorolni, hogy a meg nem engedett mennyiségű podgyász ne legyen az utasnál. Folyosókon podgyászt elhelyezni tilos, úgyszintén tilos veszélyes tárgyak különösen töltött fegyverek, továbbá a robbanás veszélyének kitett gyúlékony, maró es bűzös anyagok és más efélélcnek a személykocsikba való bevitele. Kézbesithetetlen küldemények elárverezése. A kézbesithetetlen küldemények Kaposvár állomáson 1917. nov. 27.-én, Pécs állomáson f. hó 19-án fognak elárvereztetek Ä német birodalmi 2 márkás ezüst, érmek a f. év végével a forgalomból ki fognak vonatni, miért is az összes pénztárak ezt a pénznemet csak legkésőbb f. évi november hó végéig fogadják el. Minden nemű cérnának vasúti szállítása A m. kir. minisztérium rendeleté szerint pamutból, lenből, kenderből vagy selyemből készült mindennemű cérnát a magyar szentkorona országainak területén kívül eső helyre vasúton, hajón, gépkocsin, vagy bármi más módon kiszállítani, vagy ilyen helyre a postán feladni csak a keresk. miniszter által kiállítóit szállítási igazolványnyal szabad. A szállítási igazolványt a fuvarlevélhez, postai szállítás esetén a szál- j litólevelhez hozzá kell fűzni és azt a fel- ! vevő hivatal, annak jeléül, hogy az igazol- i vánv már felhasználtatolt és az újból már ; fel nem használható, keletbélyegzővel fogja I ellátni. Aki a fent felsorolt cikkeket a ma- I gyár szent korona országainak területén ki- j viil eső helyre a jelen rendelet ellenére pos- I tán vagy közforgalmú vasúton olyan állomásra ad fel, amelyen a magyar szent ko- I róna országainak területén kivöl eső vona- í lakra átmenet történik, végül az, aki ilyen j cérnát a jelen rendelet ellenére szállítási 1 igazolvány nélkül a magyar szent korona országainak területén kívül eső helyre egyébként kiszállít, vagy kiszállíttat, avagy kiszállítást megkísérli, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást, követ el. Azon cérna- készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágás! elkövették, a kihágási eljárás során a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a j feljelentőt, többi része a felmerült költség levonásával a Hadirokkantak Segélyalapját iileti. Talált ruha. A Kossuth Lajos utcában f. hó 4-én egy 3—f évesnek való és telje- j sen uj állapotban levő ruha találtatott. Károsult a ruhát a megtalálónál Kossuth L. ! u. 17 sz. a átveheti. 1 ..... Ny omozások. Háborús pusztulások. Vadász Lipót országgyűlési képviselőnek, az országházban mondott ragyogó, ékes- szólásu és igazán tartalmas beszédéből egy gondolat különösen megragadta a figyelmem. Ezeket mondta : Ebben a bábomban sok erkölcs elpusztult, sok jóság megcsorbult, sok nemesség elveszett és sok fegyelem meglazult —-------itt látjuk ma, lerongyolva érzéseiben, megbénítva lóságában, meglazítva fegyelmében : az embert.“ Igen. Ez az, amit mindannyian már olyan reg érzünk, látunk, tudunk, de nyíltan kimondani : félünk. Ezek a vádak, a maguk valóságában mutatják nekünk a háborús embert Azt az embert, akit Isten képéhez és hasonlatosságához akarunk nevelni, azt akit erkölcsben, tudásban, értékben az államnak hasznos polgárává akartunk tenni. Azt, akitől a haza boldogulását, polgári erényekben gazdag létalapját reméljük, de akii a háború piszkos zivatara örvénybe taszilott, lelkiszemeit bekötötte, jóérzését eltompitotta, vad indulatait korlátáitól megszabadította, alsóbbrendű érzéseit felburjánoztatta. Akinek legfőbb gondja, nem a törvények megtartása — hanem azoknak ügyes kijátszása. Aki ma annyira az anyaghoz nőtt, hogy magasabb ideákhoz emelkedni nem tud. Akinek eltompult érzékei már csak a meggazdagodásra reagálnak. Aki éppen ezek folytán erényt és bűnt annyira összezavar, hogy bűnnek tartja az erényt és erénynek a bűnt. Államérdeknek — az egyéni érdekeit még akkor is, ha a kettő homlokegyenest ellentétben áll. Valóban „lerongyolva érzéseiben, megbénítva jóságában, meglazítva fegyelmében“ látjuk a háborús embert. Sőt a szomorú erkölcsi tény ma már annyira akuttá vált, hogy egy kézlegyintéssel mellette napirendre térnünk annál is inkább nem szabad, mert következményeiben kiszámíthatatlan veszteséget jelentene a társadalom érkölcsi életében. Hiszen már ma is ott állunk, hogy az uj társadalmi — háborús — törvényeket külön kell tanulmányoznunk. Az uj ettikettet. Az uj társalgási nyelvet — érintkezést stb. Ha a Kormos sikkaszt, nem azon ütközünk meg, hogy sikkasztott, hanem azon, hogy csak ötezer koronát lopott. Ha a Her- ezógnál 10 q. elrejtett zsirt találtak, nem azt látjuk, hogy a háborús közélelmezési ügynek milyen kárt tett, hanem azt, hogy milyen ügyes volt mindezt három éven át titokban tartani. Egy szóval nem annyira a btint, a kihágást, mint inkább annak a nagyságát keressük. És pedig azért, mert az érzéseink, melyek ezeket a botlásokat a maguk erkölcsi értékében felfogni hivatottak, a gyakori bűnesetek rontó hatása mellett bizonyos — talán nagy — mértékben eldurvultak. Már pedig, ha ez az erkölcsi romlás tovább is ilyen ütemben megy, olyan károkat hoz a társadalom létében, amelyeket helyrehozni, javítani, csak fokozott erővel, sokkal több, hosszabb idő alatt lehet, mint amennyi idő alatt azok megromlottak. Hogy ezeket a bűnöket megakadályoz- ! hassuk, hogy az embert isteni és emberi rendeltetésének visszaadhassuk, első és legszükségesebb feltétel az, hogy az állam, a hatóságok, kiknek a törvény szigorával mód- • jukban vnn mindent megakadályozni, illetve megváltoztatni, a legnagyobb szigorral s könyörtelenséggel szerezzenek a törvényes rendelkezéseknek érvényt. Könyörtelenül, mert itt elnézésnek nem lehet helye. Vagy szükségesek a törvények, vagy nem. Ha szükségesek, akkor teljes mértékben éljünk velük, ha pedig nem szükségesek, akkor miért csinálják ? A cél csak egy lehet: a haza polgárainak erkölcsi alapon álló boldogulása. Forrai. Felelős szerkesztő: TADICS BENŐ. Főszerkesztő és Lapkiadótulejdonos: Felsőeőri PHÁL JÓZSEF. legéruztel a magyar Irodalom legújabb művel az elismert legjobb modern Íróktól. Nagy választékban kapható; BRUCK SÁNDOR s könyvkereskedésében DOMBÓVÁR.
