Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1917-01-01 / 1. szám
még Dunaföldvárnál1 a bencések, XII. szá- i a szárnyas kerék termékét, hogy vigye hi- zadbeli kolostorromja, hirdetve Imre kiró- j rül üdvözletünket. Magasan lobogjon a lynnk bőkezűségét, mely 3 századig élt, ma zászló és hirdesse a műveltség hatalmát, a csak a múlté; ahol Beszédes József mérnök, j szent hitet, haladást, erkölcsöt, hazafisá- nagy terveit, álmait átélte ... j got és mindent, ami szent, ami nemes, ami Tolnavármegye, amelynek élén egykor a j í(d Legyen első hírmondója a bekének és nagy Földváry Gábor, alispán, állott; ahol tdolso, harci szózata a véres háborúnak! És annyi nagy- és jelesünk született és élt... | Isten aldasc rngyen népén, földjén, buzgó ma ismét felelevenítjük a kultúrádnak sok j munkásain es olvasóin! századévét, felelevenítjük és útnak indítjuk Dr. Rézbányay József. A koronázás szertartása Irta; Rézbányay József dr. 2. oldal. DOMBÓVÁRI HÍRLAP A magyar király koronáztatását megelőző héten három napon, böjttel készül a szent cselekményre, amely a szerkönyv és gyakorlat szerint lehetőleg vasárnap, ez alkalommal szombaton megy végbe. A koronázás napján a király az országgyűlés és udvara kíséretében, a koronázási (Mátyás) templomba vonul. Az ünnepélyes menetben a nádor (most helyettese) a király előtt viszi a koronát, az országbíró a királyi pálcát, a ihorvát bán az országalmát, a főpohárnok szent István kardját a legifjabb vál. püspök (W alter Gyula dr.) az apostoli keresztet, ;a tárnokmester egy kisebb keresztet, a fő- kamarásmester a mellkeresztet, végül tiz zászlós four az ország tiz zászlaját; Magyar-, Horvát-Szlavonország, Dalmát-Bos- nyákr, Szerbország, Bolgár- és Kunország zászlaját, Galicia és Lodomeria lobogóit. A templom kapujában a segédkező papság elén az esztergomi primás várja és szenteltvízzel telitett szentelőt nyújt át neki. mire a király ezzel magát és az ünnepi ténykedésre egybegyűlteket meghinti. Ezalatt a feldíszített templom oltárára helyezik a kardot, jogart és koronát, valamint a hitujoncok olaját. A ténykedést végző primás felöltözik az oltár közelében emelt s bibornokot megillető külön trónnál a szentmiséhez, A többi főpapok körűié félkörben foglalnak helyett. Midőn a király kíséretével a szentélyhez ér, a két kijelölt érsek (úgy hirlett; a kalocsai és zágrábi) eléje megy és a primás elé •kisérik, kit a vezető érsekek kijelölt idősbje Így szólit fel; ___ Fő tisztelendő Atyánk! kéri az anyaszent- egyház, hogy e kiváló vitézt királyi méltóságra felavassad! — Tudjátok-e, hogy ő méltó és megfelelő leszen e méltóságban? — kérdi a primás. — Tudjuk és hisszük is, hogy méltó és javára leszen az anyaszentegyháznak és az országnak! — felelik. 1— Deo gratias! — Adjunk hálát érte Istennek! — feleli a primás. A király helyet foglal a prímással szemben, a két érsek szintén arccal egymás felé fordulva. Azután a koronázó primás felsorolja a királyi méltóság terheit és nehéz kötelmeit, az ezekkel járó nagy felelősséget. — Kiváló mindenesetre az állás, melyet elfoglalsz, a halandók sorában, ám tele veszéllyel, fárasztó munkával és aggodalommal. Ha pedig tekintetbe veszed, hogy minden hatalom az Istentől van, aki által a fejedelmek uralkodnak és a törvényhozók igazságos törvényt szabnak, — jusson eszedbe, — hogy te is számot fogsz adni a reád bízott nyájról maga az Isten előtt egykor; tartsd azért mindenekelőtt legelső kötelmednek a jámborságot... Mindenki iránt, aki hozzád fordul, királyi méltóságodhoz képest légy kegyes, szelíd és emberséges. Es úgy élj, hogy mindenki lássa, miszerint uralmadban nem a magad, hanem a nép javát keresed és nem e földön, hanem egyedül az égben keresed és várod iótetteid tatalmát. Ezután megkezdődik az ünnepélyes szent I mise, melyben a lépcsőima után a király | térdre borul s elmondja a kér. kath. hitval- j lást azon fogadással, hogy a béke hive lesz, igazságot szolgáltat, az anyaszentegyház mellett állást foglal és papjait tiszteletben fogja tartani. Majd a mindenszentek /litániáját mondja hangosan a papság, mialatt a király arcra borulva imádkozik a szentélyben. Azután következik a tulajdonkénem felavatás. A primás a királynak a hitujoncok olajával megkeni vállát, illetve jobbkarját a csukló és könyök között, nemkülönben vállai között, mialatt így imádkozik: — A Szentlélek áldása áradjon fejedre s hatoljon szived mélyéig, hogy erős, Igazságos, hű, előrelátó ás fáradhatatlan vezére légy országodnak és népednek és egykoron örökké uralkodjál a királyok királyának országában! Ezután reá adják szfcnr István’ köpenyét, felhúzza a keztyüt, harisnyát, sarut és felkötvén szent István kardját, vele három kardvágást tesz, annak jeléül, hogy szent István példájára, a vallást bármely oldalról jövő támadás ellen megvédeni kész. A tulajdonkénem koronázás graduále után történik, midőn a király s királyné az oltár legfelső lépcsőjére térdelnek, mire a primás és nádor (nádorhelyettes) a szent koronát a király fejére teszik. A királynét a veszprémi püspök — mint a királyné kancellárja — koronázza (jelenleg Hornig bíbornak), szent i István koronájával csak vállát érintik. Foly- ! tatóíag a király jobbjára helyezik királyi pálcáját, baljába az arany almát. A kard jelzi a fejedelem kötelességét a jog és igaz- | ság védelmében, a gonoszok megfenyegető- i sében; a korona a szentség hírét, a vitézség j tiszteletét és gyakorlatát. A jogart azon in- | telemmel adják át az uj fejedelemnek, hogy | a jámborokat megvigasztalja, a gonoszokat j elriassza, az eltévelyedetteknek az utat j megmutassa, a kevélyeket megalázza, az alázatosakat felmagasztalja. A legfőbb hatalommal igy felékesitett királyt ezután a primás a tiz zászlós kíséretében, a trónra ülteti, e szavakkal; — Foglald: el hely edet, melyet — örökös joggal bírsz, a Mindenhatónak kegyelméből. Erre megdördülnek az ágyuk, inegzendül a Te Deum. A mise tovább folyik. Áldozásnál a király s királyné megáldoznak az oltár lépcsőjén. Mise után a király közönségesen más templomba megy hol kardja érintésével kiszemelt férfiakat aranysarkantyús vitézekké avat. Hir szerint Ö Felsége ötven vitézt akar aranysarkantyússá avatni. (III. Károly idején 3, Mária Terézia idején 44, II. Lipót idején 33, V. Ferdinand idején 27, 1867. koronázásnál 23 volt.) Azután fellovagol a király a koronázási dombra, honnét a világ négy tája felé végez kardvágást, azt fejezvén ki vele, hogy az országot bárhonnét jövő ellenség etten megvédi. 1917. január 1. HÍREK Mehet! . . . Sokszor olvassuk, hogy: .......a kultúrájá ra olyan büszke XX. század, a ma folyó véres háborúban, a legnagyobbfoku kulturái- lanságát árulta el“! Nemcsak nálunk; az összes nemzeteknél! Nemcsak Európában; az egész világon! S ha egészen nem is adunk igazat ez állításnak, mégis kénytelenek vagyunk elismerni, hogy ez, a minden kulturált nemzetet (eminenter) érintő kijelentés, sok igazságot takar. igen igazságot, beigazolt tényeket, mert soha a világ annyira korrupt, a törvénytisztelet, az erkölcs, (az altruismus) az embertársaink iránti könyörületesség, jelesül: a felebarátaink iránti szeretet annyira minden józan erkölcsi alapot nélkülöző nem volt, mint éppen ma. Azt hiszem elég, ha a minden rendű és rangú, fékevesztett „uzsorádra mutatok. Hegy pedig ez a társadalmi, józan felfogásnak nem a helyesebbik része, azt úgy hiszem nemzeti és felekezeti különbség nélkül igazolja mindenki, akiben a háború véres forgatagában még szikrányi becsületérzés maradt! Mindnyájan — szenvedők — mindig hangosabban és nyomatékosabban ismételjük: „panern et circenses“-t!, mint a céltalanok futunk fühöz-fához éhalomért s a baj ritkán javul: a szenvedések nem akarnak enyhülni. Hogy' mit tegyünk?!?... Egyszerű. iVegyük kezünkbe a jő sajtót, tömörülésünkké! adjunk annak erőt, de úgy, hogy adjuk rneg vele az államnak — az államét és követeljük meg magunknak — a magunkét! A jó sajtó, a „42“-esnél is hatalmasabb és hatásosabb. Irgalmatlanul pusztítsunk el vele mindent, ami a józan erkölcs, a jog és igazságnak útjában áll! A „Dombóvári Hirlap“-nak, a mai szárny- bontásával ez az egyik célja. És én szivem egész melegével üdvözlöm mindazokat, akik ennek a célnak a szolgálatában állanak. Különös örömmel üdvözlöm azért, mert a lap olvasóközönsége egy olyan erőforrást nyer benne, mely erőforrást a legválságosabb időben kel sikra azokért, kiket nemcsak az ellenség, hanem a belföldi spekuláció, sokak demoralizált ielkiisme- rete, a nyomorba akar dönteni. Mert a jutalmazás büntetés csak akkor helyes és igazságos, ha jutalmazva a: jók, büntetve: a gonoszok lesznek. Ahol majd jutalmazni kell az erényt: arany betűkkel, finoman Írunk; ahol ki kell pellen- géreznl a nemtelent; vastag, fekete téntába mártjuk a tollat; és megnyomjuk! Mehet! ... Forrai István. — Személyi hir. A december hó 30-iki koronázáson Tolna vármegyét Dőrv Hugó fogja, mint egyik zászlós ur, képviselni. — Sylvester este Dombóváron. A dombóvári gyermekmenhelytelep bizottsága Sz a 1- 1 ó s Jánosné elnök és Halmos Henrikné alelnök vezetése mellett, december 30-án este a kereskedelmi kaszinó összes helyiségeiben, az elhagyott gyermekek javára műsoros estélyt rendezett. Az estélyről részletes referádát lapunk legközelebbi száma fog hozni.
