Diakonia - Evangélikus Szemle, 1993
1993 / 1. szám - Csepregi András: Univerzális igény – szolgáló tekintély
8 CSEPREGI ANDRÁS: A BIBLIAI ÜZENET TERMÉSZETE őrizhetetlen. Pedig — írja Ingo Baldermann — az csak a kijelentés karikatúrája, ha azt várják el tőlünk, hogy vakon higgyünk. Ahol valóban kijelentés történik, ott látóvá lesznek a vakok. Hogy lássunk, meg kell kérdőj éleznünk a ködösítő elvárások érvényét, s ebben legjobb támaszunk maga a Biblia. A közkeletű véleménnyel szemben, hogy például, a Biblia vallásos könyv, a Biblia valójában vallásritikus dokumentum. A választott nép abból az Egyiptomból szabadult ki, amelyben a kóros vallásos érdeklődés a túlvilági jövő vizsgálatának vetette alá az evilági életet —, nem véletlen, hogy a Törvény ismételten tiltja a népnek a halottidézést és a jövendőmondást. Izrael prófétái újra meg újra az evilági igazságosságra figyelmeztetnek a kultuszba való belemerülés helyett. Jézus Keresztelő Jánosnak küldött üzenete szerint azoknak „a szegényeknek hirdet- tetik az evangélium”, akik nem feleltek meg a vallásos előírásoknak, mert nem tudták megfizetni a templomadót. Pál leírja, hogy az Isten országa nem evés és ivás (tehát nem kegyességi, felekezeti kérdés), hanem igazság, béke és a Szentiélekben való öröm. Az újjáteremtett világ pedig templom nélküli lesz, és Isten lesz minden mindenekben. Világunk egyre inkább tekintélyelvű, s az ember egyre kevésbé vállalja a kritikus vizsgálódás kockázatát. P. Tillioh az ide vezető változást már évtizedekkel ezelőtt a „protestáns korszak" végének, vagy az autonómiával szemben a heteronómia térhódításának nevezte. Természetesen nemcsak a vallásos (keresztény, iszlám) fundamentalizmus hódít, hanem a humanista dogmák is, akár Lessing már idézett tétele, akár a „legfőbb fórum az egyéni lelkiismeret” elve, feltétlen tiszteletet követelnek. Az eszmék és tekintélyek harca mögött világos érdekkülönbségek és hatalmi feszültségek húzódnak meg. A tekintélyek körül pluralizálódó gondolkodás szükségképpen egyre primitívebb, a fekete és a fehér között eltűnnek a színek, s egyre nehezebb lesz a bibliai örömhír egészen más nyelvének a megértése. De éppen ezért reménység is az örömhír mássága, univerzális igénye, és nem kényszerítő, de szolgáló tekintélye: felnyithatja szemünket és kivezethet a magunk-emelte falak szorításából. IRODALOM Ingo Baldermann: A Biblia, a tanulás könyve. A bibliai didaktika alapjai. Budapest 1989. F. Varillon önmagáról. Szabó Ferenc szövegválogatása. Róma 1990. Molnár Attila: Vallás és politika napjainkban. Protestáns Szemle, 1992/4.
