Diakonia - Evangélikus Szemle, 1993
1993 / 4. szám - Tillich, Paul: Fejedelmek és hatalmak
PAUL TILLICH: FEJEDELMEK ÉS HATALMAK 61 lágnak hatalmai teremtmények, mint mi vagyunk. Nem többek, mint mi. Határaik vannak. Mi egyesítve vagyunk azzal, aki nem teremtmény, és teremtő alapját semmiféle teremtmény nem pusztítja el. Tudjuk, hogy életünk értelmét nem pusztíthatják el, mégha életünket elpusztíthatják is. És ez bizonyosságot ad nekünk, hogy semmiféle teremtmény nem pusztíthatja el az élet értelmét az univerzumban, sem a természetben, sem a történelemben, amelynek részei vagyunk. Jóllehet a történelem és az egész univerzum magát holnap elpusztíthatja. Semmiféle teremtmény nem foszthat meg bennünket ettől a végső bátorságtól. Semmiféle teremtmény? Talán mégis van egyetlen — mi magunk. Szemben minden hatalommal és fejedelemmel — belefoglalva életet és halált — szilárdan áll a bátorság, hogy ragaszkodjunk az Istennel való egységhez. De kudarcot vall, ha a bűn elválaszt bennünket az Isten irántunk való szereteté- től. Akkor nem tudunk szembenézni a halállal, mert a halál fullánkja a bűn. Nem tudunk szembenézni az élettel, mert a bűn tragikus önrombolásba vezeti az életet. Nem tudunk szembenézni a szerelemmel, mert a szerelmet megrontja a mohó vágy. És nem tudunk szembenézni a hatalommal, mert a hatalmat megrontja a kegyetlenség. Visszariadunk a múlttól, mert vétekkel szennyezett. Félünk a jövőtől, mert elmúlt vétkek gyümölcseit hozhatja. És nem tudunk megnyugodni a jelenben, mert vádol és kitaszít minket. Nem tudjuk elviselni a magasságot, mert félünk a leeséstől, de a mélység is elviselhetetlen, mert felelősnek érezzük magunkat a bukásunkért. A világ uralkodói nem tudják elérni, amit egy nyugtalan lelküsmeret elér: annak a bátorságunknak az összetörését, hogy elfogadjuk az életet. Ezért Pál utolsó üzenete: Még a vétkes lelkiismeretetek sem szakíthat el benneteket az Isten szeretetétől. Mert Isten irántunk való szeretete azt jelenti, hogy Isten elfogadja azt, aki tudja, hogy ő elfogadhatatlan. Ez Pál záró szavainak a jelentése: „Jézus Krisztusban, a mi Urunkban”. Ő győztes a világ uralkodói felett, mert ő győztes a szívünk felett. Az ő képe adja nekünk a bizonyosságot, hogy még a mi szívünk, önvádjaink, önmagunk feletti kétségbeesésünk sem választhat el minket az Isten szeretetétől, a végső egységtől, annak a bátorságunknak a forrásától és alapjától, hogy elfogadjuk az életet. Veöreös Imre fordítása SZÖVEGFORRÁS: Paul Tillich: The New Being New York 1955 Paul Tillich: Das Neue Sein Stuttgart 19805 A szerző által átnézett és hitelesített fordítás
