Diakonia - Evangélikus Szemle, 1993
1993 / 3. szám - Koczor Zoltán: Demokratizmus az egyházban
KOCZOR ZOLTÁN: DEMOKRATIZMUS AZ EGYHÁZBAN 23 értésben. Mára az életviszonyok bonyolult rendszerré váltak. Sokszínű és az egyéb kérdésekben homlokegyenest másként gondolkodókat kell megtartani az egyházban. A fiatalok mozgalmas csoportjait hóbortjaikkal, és az öregeket rigolyáikkal, a különböző etnikumokat s a dúsgazdagoktól a nincstelenekig, sokakat. Ez nem történhet másként, mint a vélemények emberséges (krisztusi) kezelésével és egyeztetésük korszerű formáin keresztül. D) Az egyház küldetésére hivatkozva tágítja életterét, bővíti intézményi rendszerét. Az iskolák, a szociális intézmények, a tömegkommunikáció világi rendszeréhez azonban csak korszerű döntési mechanizmusokon keresztül csatlakozhat. Szükség van e szervezetek, intézmények egyházi megfelelőire. Az egyházvezetésben is meg kell jelennie a szakértőknek vagy szakértő testületeknek. Véleményüket és szempontjaikat csak szervezetten tudják arányosan artikulálni. E) A világ gyors változása csak rugalmas egyházi struktúrákkal követhető nyomon. Nem a divat követését értjük ezen, hanem a szó váltás és szót értés feltételét. A hierarchikus működési modell szükségszerűen konzervatívabb a demokratikusnál. Lemaradunk a feladatainkról, ha nem a változékonyságban is stabil demokratizmust választjuk. A demokratizmus elvi megközelitése A demokratizmus elemzésénél a valóságot három irányból érdemes megközelíteni. A demokratikus működési modell megítélhető — a kialakított struktúra és paraméterei, — a törvények és törvényszerűségek, — a rendszer működésének kezdeti állapota alap j án. A) A kialakított struktúrát és elemeinek paramétereit a szervezeti adottságok határozzák meg. A Magyarországi Evangélikus Egyházban ma az egyház- községi, egyházmegyei, egyházkerületi és az országos szint épül egymásra, két-két kormányzó testülettel (presbitériummal és közgyűléssel), elnökséggel, személyileg el nem különülő bíróságokkal, országos bizottságokkal, zsinattal stb. A struktúra elemeinek mutatóit a testületek és a képviseltek létszáma, a tisztségviselők száma, személyi adottságai, fizetése, az ülésekre megtett kilométerek stb., tehát a működést befolyásoló tényezők adják meg. B) A törvények és törvényszerűségek szabják meg a rendszer működési mechanizmusát. Például azt, hogy az ügyek milyen úton intéződnek, a lényegi döntések hol születnek. A törvények határozzák meg a rendszer elemeinek kölcsönhatásait is, a testületi ülések számát, a határozathozatalok gyakoriságát, még a törvényszerűen előforduló törvénytelenségek okait is. Ide sorolhatók azok az objektiven nehezen elemezhető sajátosságok is, hogy mi történik, ha hibázik valaki. A testvéri megbocsátás, a tekintélyféltés vagy a bűnbánat mechanizmusai indulnak-e be ilyenkor? C) A rendszer működésének kezdeti állapotán a döntéseket befolyásoló tényezők aktuális értékét értem. Ellehetetleníti, vagy természetessé teszi a demokratizmust a bizalom, a sértődöttség, az a tudat, hogy az elmúlt események mennyire voltak törvényesek; hogy elkészült-e az előző ülés jegyzőkönyve, vagy, hogy teljesültek-e a belé foglalt határozatok.
