Diakonia - Evangélikus Szemle, 1992
1992 / 4. szám - Csepregi Béla: A sárszentlőrinci egyházközség kisebbségi leánynépfőiskolai tanfolyama
CSEPREGI BÉLA A sárszentlőrinci egyházközség kisebbségi leánynépfőiskolai tanfolyama A népfőiskolái munka iránti érdeklődés országos fellendülése és sok figyelemreméltó kezdeményezés közepette evangélikus részről még alig történt valami. Általános az a vélemény — többen ki is mondták —, hogy ma már nincs igény erre a munkára. Az a falusi réteg, amelynek a szolgálatára a 30—40-es években elindult és dicséretesen felvirágzott, teljesen eltűnt vagy legalábbis átalakult. A megváltozott külső azonban inkább csak a tartalmi megváltozást vonta maga után, az igény tovább is megmaradt. Ezt igazolja az érdeklődés nagymérvű fellendülése. Hogy látjuk mi a szükségletet? Községünkben egyre jobban szaporodik azoknak a fiataloknak a száma — különösen is leányoknak —, akik a helyi általános iskola elvégzése, vagy legalábbis a szükséges iskolai korhatár elérése után továbbtanulni, munka- alkalmat kapni nem tudnak. Itthoni idejük nagy részét tartalmatlanul, haszontalanul, sőt ártalmaknak is kitéve kénytelenek eltölteni. Üres idejüknek nagy részét kitőlthetné, és a jövőre nézve is hasznosat tudna nyújtani a népfőiskola. Megfelelő hely hiányában nem tudtunk bentlakásos népfőiskolát indítani — pedig ez tölthette volna be igazán a szerepét —, de egyelőre három havi, heti három délelőttöt kitöltő foglalkozást próbáltunk nyújtani. Mivel ezek a leányok szinte kivétel nélkül etnikailag hátrányos helyzetből származnak (cigányok), ezért az ő szintjükből kellett elindulnunk, ami meghatározta a velük való foglalkozás tartalmát. De alacsonyról indulva is a lehetőség szerinti magasabbra törekedtünk. Alapelveink a következők voltak: 1. Művelődési elemi hiányok pótlása, viselkedés, életmód. 2. A magasabb iránti igény felébresztése otthonuk rendjében, családi életben, mindennapos elfoglaltságukban, idejük hasznosításában, szórakozásban. 3. Lelki, hitbeli igények felébresztése, építő összejöveteleken való részvétel, olvasás, ének, zene megkedveltetése. 4. Gyakorlati kézügyesség fejlesztése (varrás, kötés, horgolás, szövés, játék- készítés stb.). 5. Főzési gyakorlatok egyszerű ételektől kezdve (melyeket egyesek már tudtak is) takarékos, egészséges életet biztosító ételeken át a korszerű kony
