Diakonia - Evangélikus Szemle, 1992
1992 / 3. szám - Lafferthon Judit: Kik azok a szegények és mi lesz velük?
LAFFERTHON JUDIT: KIK AZOK A SZEGÉNYEK . . . 27 korábbi helyzetükhöz képest, mivel esetükben a segélyek szükségességét mindenki elismeri. A vita sarkpontja az újszegénység, illetve a strukturális szegénység felemelkedését célzó jövedelem-átcsoportosítások. Alapvetően a szociális biztonság megteremtése a cél, megszüntetni a nyomortól, a lecsúszástól való rettegést. Azt a rettegést, amit a publicisztika oly érzékletesen fest. A szegénységről szóló írások hangvétele, fotói mind együttérzésről, kétségbeesésről tanúskodnak. Vádolhatjuk az újságírókat természetesen azzal, hogy hangulatot keltenek, de azt hiszem inkább vészharangot kongatnak (és a harang hangját nem halkítja már semmi). NINCS KONSZENZUS Bár bizonyos közvéleménykutatási eredmények azt bizonyítják, hogy épp amiatt, hogy sokat beszélünk a szegénységről amellett, hogy saját bőrünkön is érezzük, téves kép van kialakulóban. Látjuk az országot, amint ,,az 1 millió koldus” hazájává válik. Széles társadalmi rétegek számára a jelenlegi helyzet a politikai és gazdasági reformok következményeként jelenik meg. Nem beszélhetünk nosztalgiáról mely visszasírja a régi rendszert, de a reformok társadalmi bázisának gyengüléséről mindenképpen. (Egy 1990-es értékszociológiai vizsgálat szerint például a lakosság 75%-a a híve a privatizációnak de ugyanakkor ellenzi saját üzemének privatizálását.) A bizonytalanság teljes, és úgy tűnik, a közgazdász kontra szociológus (sarkítva) vita sem vezet gyors eredményre. Mindkét oldal következetes. Ha csak az egyik fél cikkeit olvasnánk, úgy tűnhetne: kerek világban élünk (élhetünk majd). Ha azonban vitáikat hall- gatjuk-olvassuk, kiderül, ki mit hiányol a „szomszéd” elméletben. Tudatosan használom a (békítő) szomszéd szót (bár tudjuk rossz szomszédság török átok) a „szembenállás” hangsúlyozása helyett. A vita léte önmagában véve vigasztaló. A szegénység nyíltszíni politikai üggyé vált, és sürgeti a cselekvést, a mindeddig hiányzó konszenzuson alapulót. FELHASZNÁLT IRODALOM: Társadalmi Szemle 1989/12. (Andorka Rudolf, Fekete Gyula, Szepesi György cikkei) Heti Világgazdaság 1989/3. Vita a szociálpolitikáról Esély 1989/1. Replika 1991/4. Leszakadók a gazdasági és társadalmi szerkezetváltás alternatívái HVG 1992/10.
