Diakonia - Evangélikus Szemle, 1991

1991 / 1. szám - Kulturális figyelő

KULTURÁLIS FIGYELŐ Egy könyv megérkezése Vajta Vilmos: Hitből fakadó élet Budapest 1991. Evangélikus Sajtóosztály kiadása Az evangélikus egyház öntudattal vallja ugyan, hogy nem ismeri az indexet, a tiltott könyvek listáját, mégis voltak olykor — ha nem is ilyen listák, de — tilalmas könyvek és szerzők. A közel­múltig Vajta Vilmos is közéjük tarto­zott. Mivel az index és vele az indok­lás sohasem jelent meg, ezért csak sej­teni lehetett, a tilalom oka hol az a tény, hogy ösztöndíjasként Ordass püs­pök tanácsára Svédországban maradt, — hol az, hogy tisztelettel és megbe­csüléssel tekint hivatalában bénaságra kárhoztatott püspökére és így is beszél róla, — hol az, hogy az ökumenikus kérdések kutatója, — hol az, hogy a ró­mai katolikusokkal barátkozik, — hol az, hogy „steril” teológiai munkát vé­gez, — hol az, hogy kritizálja hazai egyházunkat és teológiáját... Csak saj­nálni lehet, hogy nem jött létre igazi párbeszéd azokban az időkben, hiszen éppen a külföldön élő magyarok lehet­tek volna összekötő kapcsok az elmúlt negyven évben egyházunk és az öku- mené között. Hazai egyházunk 1989-ben a tiszteletbeli doktori címmel juttatta kifejezésre megbecsülését, és azt, hogy a maga részéről is új korszakot óhajt kezdeni. Így vetődött fel Vajta Vilmos egyik könyvének itthoni megjelentetése. A szerző, aki 1918-ban Kecskeméten született és soproni teológiai tanulmá­nyait befejezve 1940-ben lelkész lett, 1952-ben szerzett teológiai doktorátust a lundi egyetemen „Az istentisztelet teológiája Luthernél” című értekezésé­vel, melyet csak 1957-ben lehetett is­mertetni a Lelkipásztorban. Egyetemi docens, majd az Evangélikus Világszö­vetség teológiai osztályának vezetője, később a Strassburgban létesített öku­menikus Kutatóintézet első igazgatója. Hivatalos megfigyelő a II. Vatikáni zsi­naton. Első magyarul megjelenő könyvét a szerző választotta ki. Nem új könyv, hiszen még az 1963-as Helsinkiben tar­tott evangélikus világgyűlésre készülve írta (németül „Gelebte Rechtfertigung”, angolul „Justified Life” címen jelent meg). A választás mégis telitalálat, mert olyan könyv, mely nem az ökumenikus párbeszéd valamely részletkérdésével foglalkozik a tudományos teológia és érvelés nehézfegyverzetében, hanem a bibliai Krisztus-hit alapvető fogalmá­val, a keresztény élet megszületésének titkával és csodájával, a megigazulás- sal. A formás kis könyv alcíme szerint „teológiai meditáció” és mindkét szó­nak jelentősége van. Egyrészt „teoló­giai”, a szerzőnek tehát nem állt szán­dékában túl könnyűvé tenni az olvasók dolgát: „a Szentírás üzenetét tolmá­csoló” tanítóira hallgatva „az évszáza­dokon át”, pontosan, hűségesen, min­den más és félrevezető véleménytől vagy magyarázattól gondosan elhatá­rolva adja elő a megigazulásból fakadó élet alapját, mondja el megszületését,

Next

/
Oldalképek
Tartalom