Diakonia - Evangélikus Szemle, 1991
1991 / 2. szám - Mády Rezső–Csepregi Béla–Görög Tibor–Veöreös Imre: Mády Zoltán sokoldalú arcképe
16 MÁDY REZSŐ: MÁDY ZOLTÁNRÓL estig tanít, hogy nagy családjának a minimum meglegyen. Diákjainak pedig emberséget ad az embertelenségben. A budapesti Rákóczi Gimnázium híressé vált „orosz szobájában” diákjai az orosz kultúra igazi klasszikus értékeivel gazdagodtak. Tanítványaival feldolgozta és kiadta ifjabb Teleki Mihály naplóját. 1958-tól visszatérhetett az „első szerelemhez”, a kelta filológiához, mert Harmatta professzor hívására megbízott előadóként, majd címzetes docensként a budapesti Tudományegyetemen kelta nyelvészetet és irodalmat oktathatott. így, bár 1961-ben gimnáziumi tanárként nyugdíjazták, fiatalos energiával kutatta és tanította a kelta népek nyelveit és írott kultúráját. Kialakította a keltológia modern egyetemi oktatási anyagát, kimutatta az ókori római Pannónia több helynevének kelta eredetét, új ismereteket tárt fel a Pontus-vidék kelta népéről. 1971-ben, 72 évesen védte meg a Pannónia településneveiről írott kandidátusi disszertációját. Ifjúságának jeles és tragikus sorsú professzoráról, Schmidt Józsefről monográfiát készített. Megfejtette és ismertette a miskolci, 8. századi Aldhelmus-töredéket. A kelta irodalomról és a kelták vallásáról írt összefoglalásai a Világirodalmi Lexikonban és a Mitológiai ábécé c. könyvben találhatók. De hogy korábbi tudományterületéhez ne legyen teljesen hűtlen, az Orosháza története c. monográfiában megírta az „Orosháza határának története és dűlőnevei” c. fejezetet (1965). Halála napján, 1977. május 13-án még keltológiai tudományos munkát olvasott. Ezen a napon mondta életében először: „én már mindent elvégeztem, ami fontos volt.” Valóban elvégezte. A félben maradt munkák ellenére is. Mády Rezső Engedelmesen odaszánt, páratlanul gazdag élet Mády Zoltánt személyesen 1933-ban, a gödöllői jamboree-n ismertem meg. Fasang Árpáddal együtt utaztunk fel Orosházáról nem annyira a cserkészvilágtalálkozó iránti érdeklődésből, mint inkább KIE-feladatokkal. Mivel azonban a jamboree-ra lehetett féljeggyel utazni, Gödöllőre is ki kellett mennünk. Itt aztán már kifejezetten Mády Zoltánt kerestük, aki orosházi rokoni szálai révén — felesége orosházi származású — KIE-bibliaóráinkat is olykor felkereste. Gödöllőn az Ichthys cserkészmozgalom központi sátrában találtuk meg, ahol jelentős vezetői feladatai voltak. így a vele való találkozás egyszerre az evangéliumi cserkészetet is figyelmem körébe terelte. A polgári iskola II. osztályában ugyan én is beiratkoztam az orosházi 195. sz. cserkészcsapatba, de az iskolás cserkészmunka inkább csak az iskolai szünidőre kínált tartalmas, élvezetes elfoglaltságot, ez pedig számomra elérhetetlen volt, mert én szabadidőmet családi körben végzett gazdasági munkával töltöttem. Gödöllő indítást adott arra, hogy a KIE-mozgalom lapjaiban — Magyar Ifjúság, Ébresztő — figyelmem ráterelődjék: a cserkészet milyen kedvező keret fiatalok közötti és fiatalként tágabb körben végezhető népnevelő, társadalmi, egyházi és nemzeti szolgálat számára. A forrásaim ekkor még beszámolókból, újságcikkekből, hirdetésekből álltak. A BKIE 1. sz. cserkészcsapata, Karácsony Sándor Csúcsai frontja, Ittzés Mihály győri evangélikus cserkészmun
