Diakonia - Evangélikus Szemle, 1991
1991 / 2. szám - Zentai László: Amikor hazaérünk (vers)
ANDORRA RUDOLF: PIAC ÉS/VAGY ERKÖLCS? 13 2 Smith, Adam: Az erkölcsi érzelmek elmélete. Márkus György szerk.: Brit moralisták a 18. sz.-ban. Budapest 1977. 423—563. 3 Weber, Max: Gazdaság és társadalom. 1. Szociológiai kategóriatan. Budapest 1987. 4 Eucken, W.: Grundsätze der Wirtschaftspolitik. 4. kiadás. Tübingen 1968. 5 Röpke, W.: A humane economy. The social framework of the free market. South Bend 1960. 6 Müller-Armack, A.: Wirtschaftsordnung und Wirtschaftspolitik. Studien und Konzepte zur sozialen Marktwirtschaft und zur europäischen Integration. Freiburg 1966. 7 Lindenberg, S.: Homo socio-oeconomicus: the emergence of a general model of man in the social sciences. Journal of Institutional and Theoretical Economics. 1990. no. 4. 727—748. 8 Weber, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Budapest 1982. 9 Hirsch, E.: Social limits to growth. London 1977. ZENTAI LÁSZLÓ Amikor hazaérünk Apám emlékére Álltam a koporsód előtt Apám, éppenhogy hazaértünk Párizsból. Jaj mennyi és mily’ fontos dolgot akartam elmesélni Néked, jaj, hogy virágot tettem Piaf sírjára és az „öreg hölgy” acélba vértezetten, ott a Szajna partján reánk vigyázott, s látod: mégsem eléggé, mert a Notre Dame tetejéről nem nézhettem hazáig ... Jaj Apám! Tudom, büszke voltál fiadra, mert a testvérmúzsák fővárosában is meghallgatták verseit, s elmondhatta: Sopron a szűkebb hazája. Apám! Odakinn meleg széllel jött Szent Mihály útján az ősz, s a Luxembourg kertben sétálva úgy reméltem, majd Néked otthon végre elmondhatom: a Mirabeau híd olyan amilyennek versem képzelte, s a város napokra bennem lüktetett. Jaj, a kezedet ismertem meg legelőbb, s csak azután, csak azután az arcot a szemfedő alatt, amely érettünk egy egész életet végigszenvedett...
