Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 1. szám - Jánosy István: Deuteroezsaiás. Ézsaiás 40–42. fejezetének fordítása
48 JÁNOSY ISTVÁN: DEUTEROEZSAIÁS 8. De te, szolgám, Izrael, Jákob, akit kiválasztottam, hivemnek sarja, Ábrahámnak! 9. Föld széléről kiragadtalak, a végekről kihívtalak. Mondtam neked: Szolgám vagy! Kiválasztottalak, nem vetlek meg. 10. Ne félj, mert veled vagyok, ne rettegj, mert én vagyok istened. Megerősítlek, meg is segítlek, támogatlak igazságom jobbjával. 11. Megszégyenülnek, gyaláztatnak, Kik ellened horgadnak, Semmivé lesznek, elpusztulnak, elvesznek ellenségeid. 12. Keresed őket, s nem találod, akik veled tusáznak. Olyanná lesznek, mint a semmi, kik téged háborgatnak. 13. Mert én vagyok Urad, Istened, ki erősen fogom jobbodat, ki mondom neked: Ne félj! Én megsegítlek. 14. Ne félj, férgecske, Jákob, maroknyi Izrael! Én megsegítlek! — úgymond az Ür — Én, Izrael Szentje, Megváltód. 15. Űj cséplőkocsivá teszlek, éles, sokpengéjűvé. Hegyeket csépelsz, őrlesz, halmokat teszel pozdorrá. 16. Szétszórod, a szél fölkapja, orkán széthordja őket, te pedig örülsz az Urban, Izrael szentjével dicsekszel. 17. A nyomorultak és szegények vizet fürkésznek, de nincs víz. Eleped nyelvük szomjan. Én, az Ür meghallgatom őket. Nem hagyom el, én, Izrael Istene. 18. Kopár hegyen vizet fakasztok, völgyek zugán forrásokat. A pusztát vizek tavává teszem, a kopár földet vízforrássá. 19. A pusztába cédrust szerzek, akácot, mirtuszt, olajfát. A kietlenbe ciprust teszek, platánt és borókát.
