Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 2. szám - Csepregi Béla: Az evangélizáció évtizede 1940–1950
CSEPREGI BÉLA Az evangélizáció évtizede 1940-1950 Kajos János egy 60 lapos dolgozatot írt 1949-ben az evangélizáció történetéről. Kézirata lappang valahol. Én is láttam és olvastam annak idején, de sajnos nem másoltam le magam számára. Egy példánya Benczúr László birtokában volt, amelyet átadott Hafenscher Károlynak, tőle is tovább került, de egy előadása céljára lejegyzett magának másfél oldalnyit, amit én is olvashattam. Annak adataiból a szolgálat kezdetének és kiterjedésének érzékeltetésére Kajos János számvetéséből felvillantom a következőket: „1937-38-ban 6 gyülekezetben volt evangélizáció (Ősagárd, Tokaj, Nagytarcsa, Domony, Vácegres, Galgagyörk) Túrmezei Sándor, Harmati Béla és Sréter Ferenc szolgálatával, 1938-39-ben 10, 1939-40-ben 14 gyülekezetben mind Sréter Ferenc szolgálatával. Az 1941-42. évben 45-re szaporodik a gyülekezeti evangélizációk száma, s Sréter mellé társulnak Gálát György, Joób Olivér, Sikter András, Kajos János, Takács János, Csepregi Béla is, 1943-44-ben hasonló az evangélizációk száma, míg 1944-45-ben 66-ra emelkedik. Ekkor jelennek meg a munkavégzők között Schulek Tibor, Kemény Lajos, Túrmezei János, Káldy Zoltán, Kovács Géza, Laborczy Zoltán, Kapi Béla, Deák János, Veöreös Imre, stb. 1945-46-ban Zászkaliczky Pál, Danhauser László, Józsa Márton, Bártfai Lajos, Balczó András, Ferenczy Zoltán, Weiler Henrik, Foltin Brúnó, Szabó József, és mások is. 1946-47-ben Tekus Ottó, Sághy Jenő, Sü- meghy József, Endreffy Zoltán, Fekete Zoltán, Frenyó Vilmos, Szalay Károly, Ittzés István, Kneffel Pál, stb. 1947-48-ban 78 helyen, 1948-49-ben 117 helyen volt evangélizáció.” Ennyit Kajos János feljegyzéseiből. „Én a prófétákra támadok!" Mi az evangelizációs munkában Isten nagy ajándékának ismertük fel, hogy lelkész - evangélizációval kezdődött, - s itt vissza kell emlékeznünk Gáncs Aladár fiatal lelkész- és teológus-konferenciáira Klotildligeten 1926-tól -, Turóczy Zoltán első lelkészevangélizációja a fenti címen (1938-ban) megadta az alaphangot. Attól kezdve szinte évenként hangzottak el Túróczy-evangélizációk: „Az első papszentelési be széd” (1940), ,A jelenések könyve hét levele” (1941), „Pap az ébredés ellen” (1943), stb., de mások is végeztek áldott szolgálatokat ezen a szószéken: Podmaniczky Pál és Járosy Andor (1939), Kapi Béla; „Papoka Főpap előtt” (1942), Szabó József: „A megítélt papi ház” (1946), Scholz László: „Tisztítsd meg a szíved, hogy megtartassál!” A magyar evangélikus ébredésről előző két számunkban írt cikkek folytatása.
