Diakonia - Evangélikus Szemle, 1988
1988 / 1. szám - Kulturális figyelő
87 ez jellemzi e korszak legjobb amerikai költőit” — írja róluk a szerző a kötet 1979-ben keletkezett tanulmányában. A lélek legmélyebb tájaira szálltak le, ahonnan nehéz visszajönni — teszi hozzá. Ezeknek a szédítő lelki átszállásoknak vizsgálatához a pszichoanalízis és C. G. Jung mélylélektani módszerei kellenek, amelyeket a kutató úgyszólván az egész kötetében alkalmaz. Az ősi hindu eposzok elemzésében csakúgy, mint Milton-magyarázatában vagy Petőfi szürrealizmusának kifejtésében, Arany János lélekképénél. Nem tudok KULTURÁLIS FIGYELŐ magyar nyelven még egy ilyen vállalkozásról, ahol a szerző az irodalom mélyvilágában ezzel a lámpással jár. Nem véletlen ez. Lelki alkata, az álmok végtelen kútjának mélye, költői műveinek egyik vonulata ismerőssé tette ezen a helyen. De neki megadatott — hitem szerint Isten kegyelmének ajándéka ez számára —, hogy a homályba vesző mélységekből újra meg újra visszajöjjön a „pannon földre”, az apai örökség derűs harmóniájába. Veöreös Imre Ami a születésszám alakulása mögött van Széles körben ismertek azok a szomorú tények, amelyek „negatív rekordként” jellemzik hazánkat; az öngyilkosság kiemelkedő aránya, az alkoholizmus, a demográfiai elöregedés, ill. fogyás, de sajnos nem sokat tudunk ezek hátteréről. Andorka Rudolf új könyve, amely a Gyermekszám a fejlett országokban címmel a Gondolat Kiadónál jelent meg (1987), témájánál fogva minden bizonnyal közérdeklődésre tarthat számot. Az egész ország, a magyarság jövőjét meghatározó kérdés a születésszám alakulása. A szerző már a bevezetőben leszögezi, hogy ez irányú érdeklődését a tudós kíváncsiságon túl a társadalmi közösségekért érzett aggodalom is motiválja. Egy rövid módszertani bevezető segít eligazodni a későbbiekben használt fogalmak és mutatószámok között. A második részben a népesedéssel eddig érdemben foglalkozó elméleteket ismerhetjük meg, Malthustól a közgazdasági és szociológiai iskolákig. A jelenkori összefüggések megértéséhez a történeti szemlélet is sokban segíthet, mivel a múltbeli események alapozzák meg a jelenlegi folyamatokat. Ezért a harmadik rész a gyermekszám történeti alakulását mutatja be. A könyv középpontjában a gyermekszám alakulását befolyásoló társadalmi tényezőket ismerteti a szerző, és óriási szakirodalom feldolgozásával mutatja be az ezekre vonatkozó kutatásokat. Megtudhatjuk, hogy a XVII. századtól közel kétszáz évig Európa nyugati részén az idősebb korban kötött házasság és a korai századok óta ismert születéskorlátozási módszerek alkalmazása csupán közvetve járultak hozzá a gyermekszám alakulásához. Az egyes társadalmi osztályok termékenységkülönbsége sem lehet általánosan magyarázó tényező, éppúgy, mint a városiasodás vagy az egyes területi régiók fejlettségi különbségei. A szülők iskolai végzettsége, társadalmi mobilitása vagy a nők fokozott munkába állása természetesen mind-mind összefügg a gyermekszám alakulásával, mégsem lehetnek annak döntően meghatározó okai. A jövedelem és az életszínvonal javulása, a gazdasági fellendülés hatása rövid távon megemeli a születések számát, és ez a felismerés vezetett el a népesedési gondokkal küszködő országokban az aktív népesedéspolitika bevezetéséhez. A szerző sok nemzetközi példán bizonyítja, hogy a kényszerjellegű intézkedésekkel (pl. művi abortusz tilalma, a modern fogamzásgátló szerek forgalmának korlátozása) csupán a születések
