Diakonia - Evangélikus Szemle, 1988
1988 / 2. szám - Szerkesztői jegyzetek 1988
Szerkesztői jegyzetek 1988 Jelentős jubileumok szegélyezték az elmúló esztendőt. Folyóiratunk ritka megjelenése és terjedelme nem teszi lehetővé, hogy mindegyikről részletesen megemlékezzünk. E néhány sor villanásnyi fénye idézze fel emlékezetüket. Az ezeréves orosz kereszténység ünnepsége júniusban átfogta az egész kereszténységet jelen levő képviselőin keresztül. A jubileum találkozott a Szovjetunióban végbemenő nagy átalakulással, amely az Orosz Ortodox Egyház életét is mélyen érinti számos új lehetőség megnyitásával. A történelmi dátum Vladimir fejedelem tettéhez kapcsolódik, aki megkeresztelkedése után 988- ban Kijev városában népét a Dnyeper partjaira hívta a szent keresztségben való részesülésre. Folyóiratunk programjába tartozik a kereszténység különböző ágazatainak megismerése. Jelen számunkban az ortodox kereszténységgel ismerkedünk több, javarészt régebben tervezett cikkünkben, s ezzel az orosz ortodox egyház ünnepébe is belekapcsolódunk. Augusztus 20-án volt Szent István királyunk halálának 950 éves évfordulója. A megelőző két hónapban sok ágú emlékezésnek lehettünk tanúi. A Magyar Tudományos Akadémia tudományos tanácskozása, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának emlékülése, számtalan cikk, kiadványok sora mutatta, hogy István király emlékezete az egész ország és valamennyi felekezet közös kincse. Az államalapító és egyházszervező királyt tiszteljük benne, aki nemzeti integritásunkat és Európához tartozásunkat biztosította. Természetes, hogy tőlünk, protestánsok leikétől távol maradt az ország Máriának való felajánlása, melyre katolikus testvéreink különös hangsúllyal emlékeztek, és amelyet a Szent István napi, televízió közvetítette szabadtéri misén a pápa üzenetének kíséretében meg is újítottak. Negyven éve, az egyházak amszterdami világgyűlésén 43 ország 148 egyházának küldöttei — 1948. augusztus 23-án — megalakították az Egyházak Világtanácsát. Protestánsok, anglikánok, ókatolikusok és az ortodox kereszténység kisebb részének képviselői vettek részt az összekapcsolódásban. Hosszú, több mint százéves út vezetett idáig, amelyen ökumenikus lelkületű pionírok keresték az egyházak egységét. Az ökumenikus mozgalom az amszterdami világgyűlés óta tovább erősödött. Nőtt az Egyházak Világtanácsához tartozó tagegyházak száma. 1961-ben csatlakozott az ortodox kereszténység addig távol maradt nagyobb része. Majd a II. vatikáni zsinat eredményeként kapcsolat- felvétel jött létre a római katolikus egyházzal. Az Egyházak Világtanácsa VI. nagygyűlésén, Vancouverben, 1983 nyarán már 304 tagegyház vett részt. E nagygyűlés különös jellemzője az istentiszteleti elmélyedés volt. A kereszténység hitben való egységének és világméretű cselekvő felelősségének záloga jelenünkben az ökumenikus tudat fokozódása. ötven éve, 1938. november 15-én Nagytarcsán nyílt meg az első evangélikus népfőiskola, mely hazánkban úttörő vállalkozás volt. A teljes téli időszakra kiterjedő, bentlakásos népfőiskola elsőnek itt valósult meg Sztehlo Gábor vezetésével. A példát a skandináviai népfőiskolák, a dán, svéd, finn, norvég parasztság bevált nevelőintézményei adták. Az evangélikus Északról hozták magukkal az indítást fiatal magyar evangélikus lelkészek. A nagytar- csai után több más helyen is folyt evangélikus népfőiskolái munka a történelem által adatott tíz esztendőben. Folyóiratunk 1979/2. számában írt róluk mérlegre helyezőén Csepregi Béla lelkész. 1948. december 10-én az ENSZ közgyűlése elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A történelem
