Diakonia - Evangélikus Szemle, 1988

1988 / 2. szám - Szerkesztői jegyzetek 1988

Szerkesztői jegyzetek 1988 Jelentős jubileumok szegélyezték az el­múló esztendőt. Folyóiratunk ritka meg­jelenése és terjedelme nem teszi lehe­tővé, hogy mindegyikről részletesen megemlékezzünk. E néhány sor villa­násnyi fénye idézze fel emlékezetüket. Az ezeréves orosz kereszténység ün­nepsége júniusban átfogta az egész ke­reszténységet jelen levő képviselőin ke­resztül. A jubileum találkozott a Szov­jetunióban végbemenő nagy átalakulás­sal, amely az Orosz Ortodox Egyház éle­tét is mélyen érinti számos új lehető­ség megnyitásával. A történelmi dátum Vladimir fejedelem tettéhez kapcsoló­dik, aki megkeresztelkedése után 988- ban Kijev városában népét a Dnyeper partjaira hívta a szent keresztségben való részesülésre. Folyóiratunk prog­ramjába tartozik a kereszténység kü­lönböző ágazatainak megismerése. Jelen számunkban az ortodox kereszténység­gel ismerkedünk több, javarészt régeb­ben tervezett cikkünkben, s ezzel az orosz ortodox egyház ünnepébe is be­lekapcsolódunk. Augusztus 20-án volt Szent István királyunk halálának 950 éves évfordu­lója. A megelőző két hónapban sok ágú emlékezésnek lehettünk tanúi. A Ma­gyar Tudományos Akadémia tudomá­nyos tanácskozása, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának em­lékülése, számtalan cikk, kiadványok sora mutatta, hogy István király emlé­kezete az egész ország és valamennyi felekezet közös kincse. Az államalapító és egyházszervező királyt tiszteljük benne, aki nemzeti integritásunkat és Európához tartozásunkat biztosította. Természetes, hogy tőlünk, protestánsok leikétől távol maradt az ország Máriá­nak való felajánlása, melyre katolikus testvéreink különös hangsúllyal emlé­keztek, és amelyet a Szent István na­pi, televízió közvetítette szabadtéri mi­sén a pápa üzenetének kíséretében meg is újítottak. Negyven éve, az egyházak amszter­dami világgyűlésén 43 ország 148 egy­házának küldöttei — 1948. augusztus 23-án — megalakították az Egyházak Világtanácsát. Protestánsok, anglikánok, ókatolikusok és az ortodox keresztény­ség kisebb részének képviselői vettek részt az összekapcsolódásban. Hosszú, több mint százéves út vezetett idáig, amelyen ökumenikus lelkületű pionírok keresték az egyházak egységét. Az öku­menikus mozgalom az amszterdami vi­lággyűlés óta tovább erősödött. Nőtt az Egyházak Világtanácsához tartozó tag­egyházak száma. 1961-ben csatlakozott az ortodox kereszténység addig távol maradt nagyobb része. Majd a II. vati­káni zsinat eredményeként kapcsolat- felvétel jött létre a római katolikus egy­házzal. Az Egyházak Világtanácsa VI. nagygyűlésén, Vancouverben, 1983 nya­rán már 304 tagegyház vett részt. E nagygyűlés különös jellemzője az is­tentiszteleti elmélyedés volt. A keresz­ténység hitben való egységének és vi­lágméretű cselekvő felelősségének zá­loga jelenünkben az ökumenikus tudat fokozódása. ötven éve, 1938. november 15-én Nagytarcsán nyílt meg az első evangé­likus népfőiskola, mely hazánkban út­törő vállalkozás volt. A teljes téli idő­szakra kiterjedő, bentlakásos népfőis­kola elsőnek itt valósult meg Sztehlo Gábor vezetésével. A példát a skandi­náviai népfőiskolák, a dán, svéd, finn, norvég parasztság bevált nevelőintéz­ményei adták. Az evangélikus Északról hozták magukkal az indítást fiatal ma­gyar evangélikus lelkészek. A nagytar- csai után több más helyen is folyt evan­gélikus népfőiskolái munka a történe­lem által adatott tíz esztendőben. Folyó­iratunk 1979/2. számában írt róluk mér­legre helyezőén Csepregi Béla lelkész. 1948. december 10-én az ENSZ köz­gyűlése elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A történelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom