Diakonia - Evangélikus Szemle, 1988
1988 / 2. szám - Luís de Camoes: Igazság, hűség, józan ész meg érdem (vers)
LUÍS DE CAMÖES Igazság, hűség, józan ész meg érdem Igazság, Hűség, Józan Ész meg Érdem kell, hogy a lélek helyt álljon szilárdan; de a kormányt a zavaros világban Szerencse, Baj, Idő, Sors tartja kézben. Ezer okozat fordul meg az észben, de hogy mi az ok, megmarad homályban, s mi több annál, hogy élet és halál van, sosem fogja fel az ember egészen. Fennkölt eszméket sok bölcs férfi hirdet, de a tapasztalás döntő fölöttébb, s hogy sokat lássunk, mindenképpen ez kell. Van esemény, mit el sohase hittek, van, mit elhittek, de meg sose történt; a legjobb, ha Krisztusban hisz az ember. Hárs Ernő fordítása A portugálok máig legnagyobb költője, a reneszánsz és a barokk határán, 1524- től 1580-ig élt hányatott sorsú Luís de Camöes A lusiadák című hőskölteménye révén ismert a magyar olvasóközönség előtt. A csaknem kilencezer soros eposz, mely Vasco da Gama indiai expedíciójának keretébe ágyazva beszéli el fél évszázad portugál történelmének legfőbb eseményeit, azonban korántsem magában álló, elszigetelt remekmű. Camöes rajta kívül még három színdarabot, az Amphitrio- nok-at, a Seleucus király-t és a Filodemo-t, valamint több száz kisebb lírai alkotást hagyott az utókorra. Ez utóbbiak közül a legmaradandóbbak a szonettek, melyek a petrarcai hagyományt továbbfejlesztve, szinte modernnek ható bonyolult lélekelemzéssel és kíméletlen őszinteséggel vallanak szerzőjük viszontagságos életútjáról — szerelmekről, csalódásokról, szomorú búcsúzásokról ugyanúgy, mint a legreménytelenebb körülményekkel is dacoló hősi helytállásról és az ember magasabb elhivatásába vetett törhetetlen hitről. (Hárs Ernő)
