Diakonia - Evangélikus Szemle, 1987
1987 / 1. szám - Bencze Imre: Adalék Magyari István életrajzához. Egy sárvári mustjegyzék tanúsága
88 BENCZE IMRE: MAGYARI ISTVÁN ÉLETRAJZÁHOZ ja (Ponikénusz János) 1611-ben azt írta levelében, hogy Magyari István már nyolc évvel azelőtt elhunyt. Vagyis szerinte 1603-ban.11 A magyarhoni evangélikus szuperintendensekről készült kronológia viszont úgy közli, hogy Magyari István a szuperintendensi tisztét 1607-ig viselte emlékezetesen kormányozva.12 Payr Sándor a dunántúli egyházkerület történetéről szóló alapvető munkájában azt állapítja meg róla: „Az 1604, év végén, vagy 1605 elején halt meg”, mert 1605-ben Zvonarics Mihályt hívták Sárvárra Magyari utódjául.13 (Sajnos, Payr ez utóbbi adat forrását nem közli.) Makkai László is Payr adatára hivatkozik: „1605 elején már nem ő a sárvári plébános. Hamarosan követte tehát sírba szeretett patrónusát.”14 A megtalált mustjegyzék szerint azonban Magyari István még élt 1605 őszén. Fennmaradt még a gazdasági iratok között a Nádasdy-család alkalmazottainak 1614-ben felvett illetményjegyzéke, amelyen Zvonarics Mihály sárvári prédikátorról ez áll: „kezdeték esztendeje 1614. ápr. 13.”15. Vagyis illetményeit minden esztendőben áprilistól számították, mert áprilisban állt be a szolgálatba. Ez pedig bizonyosan 1606 áprilisa volt. Ezt erősíti az az adat is, hogy Zvonarics Mihály előzőleg kilenc évig munkálkodott a cenki eklézsiában, tehát 1597-től 1606-ig, amint azt róla veje, Lethenyei István írja a postillás kötetben közölt életrajzi versében. Magyari István halálának időpontja tehát mindenképpen 1605 végére vagy 1606 elejére tehető. Ez az apró adat is azzal biztat, hogy egyszer talán többet tudunk meg Magyari István életrajzáról. De életpályája így, ismeretlen pontjaival is a reformáció ügyének és a hazafiúi szeretetnek példája marad ma is, nekünk is. JEGYZETEK 1. Magyar Országos Levéltár (ezentúl OL) Nádasdy család It. E 185/b 9 p. 47 2. OL E 185/b 9 p. 171—286. Megtudjuk, hogy Szil prédikátora Kermendi István, Beledé Gáli Mihály deák, Hidegségé — az eddig ismeretlen — Veliki- nus András, Peresztegé pedig Péter. 3. OL E 185/b 9 p.486 4. OL E 185/b 9 p.491 5. Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. Sopron 1924. p.70, 72, 134, 140. 6. OLE 185/b 10 p. 139. 1600-ban a gabonajuttatásnál: „Sárvári prédikátor uramnak 8 kőiből”. Már kijárt neki a tisztelet! 7. Lásd 4. jegyzet. 8. Régi Magyar Nyomtatványok I. 869 (ezentúl RMNY) 9. RMNY II 890 10. RMNY II 913 11. Payr S.: Magyari István és Báthory Erzsébet. Budapest 1912. 12. Evangélikus Országos Levéltár Arch. gen. eccl. I. a 3.15 13. Payr i. m. p.62. 14. Magyari István: Az országokban való sok romlásoknak okairól. Budapest 1979. Utószó: Makkai László p.189. 15. OL E 185/b 9 p.523. — Egyébként, ha hitelt adunk Payr azon állításának, hogy Magyari utódját már 1605-ben hívták Sárvárra, akkor ez csak abban az esetben érthető, ha Magyari ekkor már oly súlyos betegségben szenvedett, hogy tisztét nem láthatta el.
