Diakonia - Evangélikus Szemle, 1987
1987 / 1. szám - Frenkl Róbert: Egészségünkért – teljes értelemben
FRENKL ROBERT teljes értelemben Egészségünkért — Sokszorosan megerősített tapasztalat napjainkban, hogy a testi egészség és az anyagi jólét együtt sem jelenti az ember számára a boldogságot. Természetesen szó sincs arról, hogy nem tartozik állam és társadalom legfontosabb feladatai közé — vannak, akik szerint ma is éppen ezek a legfontosabbak — a szegénység és a betegségek elleni küzdelem. De korunkban, a fejlett országokban már nemcsak egy szűk elit, hanem a többség számára valósággá vált a biológiai értelemben vett egészség és az anyagi jólét tartósan magas szintje. így derülhetett ki, hogy az emberiség évezredes nyomorúságának, a szegénységnek és a betegségnek a kiküszöbölése önmagában még nem oldja meg az élet nagy kérdéseit, sőt ekkor találkozhatunk a maguk teljességében létünk gondjaival. Ez a felismerés vezetett az egészség fogalmának a kiterjesztéséhez, a men- tálhigiénia, a lelki-szellemi egészség fogalmának a bevezetéséhez. Régebben egészségen egyszerűen a betegség hiányát értették. Egészséges az, aki nem beteg. Ma már tudjuk, hogy lényegesen többről van szó. Egészségesnek lenni testi, lelki és közösségi egyensúlyt, ideálisan harmóniát jelent. Egyensúlyt a szervezeten belül, a különböző szervrendszerek kiegyensúlyozott, összehangolt működését, egyensúlyt a szervezet és a környezet között, értve ezen a szervezet jó alkalmazkodóképességét is. Lelki egyensúlyt: jóban vagyok önmagámmal, és közösségi egyensúlyt: jóban vagyok környezetemmel, ide számítva a szűkebb — család, munkahely — és a tágabb — haza, emberiség — környezetet egyaránt. Emberi dolog, hogy negatív jelenségeket észlelve szeretjük elhárítani a felelősséget. Jelen esetben a modern civilizáció, a kialakulását lehetővé tevő tudományos-technikai fejlődés, az urbanizáció, a nagyvárosi életforma kapta és kapja a kritikát. Logikus lenne, hogy a tudomány sok nagyszerű vívmánya segítségével egészségesebb, boldogabb lenne a ma embere. Egészen nagy vonalakban: a termelés oldalát nézve az ipar automatizálása, a mező- gazdaság gépesítése megszüntette az évszázados, évezredes robotot; a korszerű közlekedés, a háztartási gépek elterjedése könnyebbé, kényelmesebbé tette az életet; a múlt és a jelen század nagy orvosi felfedezései, a baktériumok, majd a vírusok megismerése, a védőoltások rendszerének kidolgozása, a higiéniai rendszabályok bevezetése, nagyhatású gyógyszerek előállítása, új gyógymódok bevezetése nélkül ki sem alakulhattak volna a fejlett társadalmak. A korábbi természetes szelekciót felváltotta a mesterséges szelekció, mert az új orvosi eredmények alkalmazása révén megmenthetők azok a magzatok, újszülöttek, csecsemők, gyermekek, akik a korábbi természetes szelekcióban elhullottak volna. Ugyanakkor az elmúlt negyedszá-
