Diakonia - Evangélikus Szemle, 1987
1987 / 2. szám - Krähling János - Zoboki Gábor: Későbarokk templomépítészetünk a Dél-Dunántúlon
46 KRÄHLING JÁNOS—ZOBOKI GÁBOR: KÉSŐBAROKK... császári koronát és kétfejű sast is láthatunk (Majos és Kaiaznó címerei). A feliratok a templom építésének éve mellett Istent magasztalják, II. József vallási türelmességét hirdetik. Hidason a főbejáratot oszlopokon nyugvó íves párkány emeli ki, felette barokk ablak látható. A főhomlokzat jellegzetes eleme a csaknem mindenhol megtalálható csigavonal (voluta), amely Vignola II Gesú-ján jelent meg először Rómában, és német közvetítéssel nálunk is szinte minden barokk templomon megtalálható. Az oldalhomlokzatot falsávok vagy pilaszterek tagolják, köztük egymás felett két, csaknem azonos nagyságú ablak van. Ezáltal az oldalkarzat és az alatta levő tér is egyforma külső megvilágítást kap. A katolikus templomokban nincs oldalkarzat, ezért ott a legritkább esetben található két egymás feletti ablak, így a protestáns és katolikus templomok az oldal- homlokzat alapján könnyen megkülönböztethetők. Az oltárfalra viszont nagyobb ablakok is kerülnek, hiszen itt nem osztja ketté a teret a karzat. Ezek az ablakok sokszor különlegesen megformált ún. lantablakok. Murgán és Kalaznón látható ilyen, továbbá Hidason és Majoson a főbejárat fölött. Az épület belső térhatását a mennyezet kiképzése is nagymértékben befolyásolja. A boltozatok mozgást, tagoltságot hoznak a térbe. Murga temploma két, Bonyhád, Keszőhidegkút és Egyházaskozár három haránt- boltövvel van tagolva; ezekben csehboltozatok sora kelt mozgalmas térélményt. Az említett gyülekezetek megfelelő anyagiakkal és kellő tudású építőmesterrel rendelkeztek. A sík mennyezet gyakrabban fordul elő, ez kevésbé megkapó. A templomba belépőt meghökkenti a hosszú karzatok térszűkítő hatása. Az oratóriumokban felállított, fából készült karzatok szerkesztésmódját megtartották a később téglából felépített templomokban is. Ez a belső teret beszűkíti. A karzatok magassága és a közöttük levő légtér aránya határozza meg a tér hatását. Kalaznón és Keszőhidegkúton ez az arány jobb, mint a többi templomnál. Az előrenyúló karzat-mellvédeken bibliai idézetek, figurális ábrázolások láthatók. Magyarországon mindez csak itt található. Festőkre vonatkozó adatokat nem találtunk, csak néhány stílusbeli hasonlóság fedezhető fel egyes templomok között. A képek tematikája és fotók alapján bizonyítható, hogy Keszőhidegkút és Kaiaznó karzatmellvédjét ugyanaz a vándorpiktor festhette. A képek kialakítása és témája egyedi. Varsád és Mekényes képei is hasonlóak. Külön feldolgozást érdemelne e karzat-mellvédek ikonográfiája. Céljuk a Biblia képi illusztrálása. Ó- és újszövetségi jeleneteket, igefeliratokat, próféták, tanítványok és evangélisták, Luther és II. József ábrázolását is láthatjuk a karzatok mellvédjein. Majoson, Varsádon és Mekényesen minden második festmény vázát ábrázol. A murgai karzat-mellvédnek népi ízléssel és tanultsággal megformált figurái — köztük II. József és Luther — különleges értéket képviselnek. Kalaznón az oltár előtt életnagyságú Luther-szobor áll, Varsádon az oltár mögötti falon is megjelenik II. József portréja. A padok sűrű elhelyezésével és a padsorok falhoz állításával elérték, hogy egyszerre 700—800 lélek beférhetett a templomba. A padvégek kialakítása a korabeli csigavonalas barokk padvégekhez hasonló. A liturgikus tér centruma mindenhol a szószékoltár. A templom szűkössége miatt a szószék legmegfelelőbb helye az oltár fölött van, másrészt itt az oldalkarzaton ülők is láthatják az igehirdetőt. A reformáció folyamán először 1590-ben a schmalkaldeni várkápolnában került a szószék az oltár fölé, majd német és szlovák közvetítéssel nálunk is elterjedt ez a forma, mely
