Diakonia - Evangélikus Szemle, 1986
1986 / 1. szám - Szerkesztői jegyzetek
94 Szerkesztői jegyzetek A szám élén meditációul szolgál a Til- lich-prédikáció. Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a mai ember mélyen rezo- nál az ő gondolkodására. Isten igéjének legkorszerűbb megszólaltatója volt. Gunnar Stalsett, a „bibliás norvég” lelkész a Lutheránus Világszövetség főtitkári tisztében áttekinti azokat a súlypontokat, amelyekre a Világszövetség hangsúlyt kíván tenni az 1990. évi nagygyűlésig tervezett munkájában. Az Evangélikus Országos Múzeum téli Bornemisza Péter Emlékkiállítását Nemeskürty István ismert irodalom- történész nyitotta meg. Előadását közöljük. Újszerűén világította meg a XVI. század második felének nagy magyar evangélikus reformátorát, nemcsak irodalmi, hanem — mint jóleső meglepetéssel állapíthattuk meg — egyházi beleérzéssel is. Az emlékkiállítás anyagából fényképfelvételek adnak némi képet. Előző évfolyamainkban már folytattunk dialógust katolikus, református és szabadegyházi teológussal. Most első alkalommal kezdünk beszélgetést az evangélikus sajtéban a zsidó vallással való kapcsolatunkról. Hazai neves képviselőjének, Schöner Alfréd főrabbinak, a Magyar Izraeliták Országos Rabbitanácsa elnökhelyettesének válaszait olvashatjuk. Berzsenyi Dániel halála 150. évfordulója alkalmából Rakovszky István fiatal munkatársunk ír róla mélyreható megvilágításban. Veretes, olykor nehéznek tűnő költészetében felfedezi a mai ember életérzését, a számos versében jelentkező metafizikai, tehát a tapasztalati világ határán túli dolgok, az ab- szolútum iránt való szomjúságát, az istenhitét. A költő azért is közel áll hozzánk, mert egyházunk fia volt, és evangélikus neveltetésben részesült a soproni líceumban. Nagy vesztesége a hazai építészetnek, egyházunknak és személy szerint többünknek Nagy Elemér építész korai távozása. Hitvallásszerű megnyilatkozása volt a nemeskéri templomról írt cikke az 1982/1. számunkban. Az erdélyi Kós Károly építészete és a világhírű finn építészet is közel állt szívéhez. Jelen számunkban a ibarát, Jánosy István állít neki emléket közvetlen hangon, szépírói nyelven. A megelőző években, főként az 1985. nov. 24—dec. 8-ig tartó római püspöki szinódus előtt világszerte fokozódott az aggodalom a katolikus egyháznak a II. vatikáni zsinat eredményeit és ezzel együtt az ökumenikus közeledést féltők körében. Meggyőződésünk, hogy az egyháztörténelem kerekét nem lehet visszaforgatni. Ezzel foglalkozik szerkesztői cikkünk. Válaszul a katolikus sajtó egyik megnyilatkozására is. Udvardi Erzsébet, Badacsonyban élő neves festőművésznő személyes hangú cikkében ad választ arra a kérdésre, hogy miért fest biblikus tárgyú képeket is. Megjelenőben van Eeva-Liisa Manner finn költőnő verseskötete az Európa Kiadónál. Ebből közöl válogatást a versek fordítója, Szopori Nagy Lajos. Sümeghy József folytat beszélgetést az egyik dunántúli gyülekezetében felnőtt nyelvésszel, Kiss Jenővel, akinek munkásságában különösen érvényesül a falusi szülőföld vonzása. Már kaptunk régebben cikket a teremtéstörténetről Hans Heinrich Schmid zürichi professzortól (1984/1. szám). Most ismét megtisztelte folyóiratunkat egy igen jelentős, sokaknak meglepetést hozó tanulmányával, amelyben a földi élet és a túlvilág bibliai megvilágítását adja. Fabiny Tamás segédlelkész ösztöndíjas tanulmányi évét tölti Chicagóban. Beszámolója érdekes élményt nyújt. Simone Weil, a katolikus szemléletű francia zsidó leány mély Krisztus-hite Európa és hazánk legjobb gondolkodóinak hívta fel figyelmét. Az 4982/2. számunkban írtunk róla. Magyarul is megjelent írásairól e számunkban evangélikus szerző tanúskodik. Fritz Riemann pár éve elhunyt pszidhoanalitilkusnak a Helikon Kiadónál megjelenő könyvéből olvashatunk egy fejezetet. Különleges olvasmány a 16—17. századi magyar evangélikus prédikációkban található antik példázatokról szóló tanulmány. Veöreös Imre
