Diakonia - Evangélikus Szemle, 1986
1986 / 2. szám - Székely András Bertalan: Hitélet a szlovéniai magyar szórvány körében
SZÉKELY ANDRÁS BERTALAN: HITÉLET A SZLOVÉNIAI... 85 A hodosi evangélikus templom radt, de az irodalomban és az egyházi protestáns szóbeliségben a reformáció végleg uralomra juttatta a nép nyelvét. Lendva szerencsés helyzetbe került ebben az időben, mivel protestánssá lévén, olyan nagyműveltségű prédikátort kapott, mint Kultsár György. A vidéket uraló család tagjai közül Bánffy István vette fel elsőként az evangélikus vallást, egyben átállította a város egyházát is. Fia, Miklós a hit terjesztésének szándékával meghívta Skrzetusky Rudolf (álnéven Hoff halter) nyomdászt, és 1572-ben könyvnyomdát szereltetett fel. A lengyel származású, de Erdélyből érkezett mester új nevével azt kívánta jelölni, hogy viselője Istenben „tartja a reményt”, azaz fenntartás nélkül bízik benne. A következő években három olyan magyar nyelvű hitbuzgalmi könyv is elhagyta Hoffhalter sajtóját, melyek a Szentírás gondolatait magyarázták, és az elmélkedést segítették elő.4 Az 1732. évi katonai ellenreformációs beavatkozás következtében a lendvavidéki protestánsok jó része, urukat követve, rekatolizálásra kényszerült. Az Őrségben a reformáció során kálvinista, később lutheránus gyülekezetek alakultak. Ezek szerepe a szomszédos tájak — például Göcsej — lakossága szempontjából különösen jelentőssé vált az ellenreformáció idején. Az evangélikus egyház működése az itteni szlovén—magyar kultúraközvetítés szempontjából sem elhanyagolható. A múlt században két kiemelkedő műveltségű hodosi evangélikus lelkész is beírta nevét a protestáns irodalom nagykönyvébe. Czipot György Dühovni Áldov című vend nyelvű imakönyve 1829-ben látott napvilágot, és minden muravidéki szlovén házba eljutott. Szintén a hodosi fárában pásztorkodott Kardos János. Kitartó szorgalom
