Diakonia - Evangélikus Szemle, 1986
1986 / 2. szám - Winkler Gábor: Korai nagytemplomaink térművészete
WINKLER GÁBOR Korai nagytemplomaink térművészete Megszaporodtak az évfordulók. Evangélikus gyülekezeteink itt is. ott is öregtemplomaik történetére emlékeznek. Az egybeesés nem véletlen: jó kétszáz éve, 1781. október 21-én látott napvilágot II. József türelmi rendelete; hatására országszerte evangélikus templomok egész sorát építették. Újabban művészettörténeti kutatásunk is élénkebben érdeklődik e korszak iránt. Korábban, a 19. század során alig hangzott el jó szó a 18. század végének építészetéről. A pompát és díszítést kedvelő 19. század számára e szerénynek és igénytelennek tűnő, egyszerű építészetnél minden más, korábbi stílus vonzóbbnak, fontosabbnak tűnt. Nem véletlen, hogy a 18. század második felének építészetét csupán az 1930-as évek táján kezdték felfedezni; jellemző módon a kibontakozó modern építészet szellemi-művészeti gyökereit keresve jutottak el a kor kutatásáig. E vizsgálódások hatására kaptak fokról fokra új jelentőséget az ebben az időben épült protestáns templomok is. A türelmi rendelet hatására felvirágzó protestáns templomépítészetnek hazánkban több művészeti-építészeti központja volt. Jellegzetes megoldásaik alapján többféle, alföldi, felvidéki vagy erdélyi stíluskörről is beszélhetünk. Ügy tűnik azonban, hogy a kezdeti években a nyugati határvidék nagytemplomai gyakorolták a fejlődésre a legerősebb hatást. Jelentőségében közülük is kiemelkedik három épületóriás: a pozsonyi, hajdani „német” templom valamint Sopron és Győr temploma. A pozsonyi templomot helyi mester, Walch Mátyás 1775-ben építette, munkatársa Kimnach Lajos volt. Szakértőként ugyanő 1782—83-ban a soproni istenháza építésénél is közreműködött. Ezt az épületet két soproni mester, Neumayer Lőrinc és Ringer József kivitelezték. A templom kialakításában, úgy tűnik, Ringer tevékenysége volt a meghatározó. Az 1784—85-ben emelt győri templom terveit Neumayer Jakab győri mester rajzolta, a végső kialakítás alaphangját azonban a bécsi származású, franciás iskolázottságú tatai építész, Grossmann József adta meg. A három nagy templomépületet kezdetben jobbára a barakk építészet körébe sorolták; újabb, gondosabb elemzésük alapjában inkább a klasszicizmus igen korai alkotásainak tekintjük őket. A2 első pillanatra megállapítható, hogy alaprajzuk, felépítésük magán viseli a türelmi rendelet után épült magyar protestáns templomok nem egy alapvető jellegzetességét. Mindenekelőtt szembetűnő, hogy torony nélkül épültek, meglévő épületek udvarában. Aj torony, harang és utcára tekintés tilalmát a türelmi rendelet írta elő. Pontosabban csak megerősítette, hiszen ezek a kötöttségek sokkal korábbi keletűek ; egyidősek a gyülekezeti életet korlátozó legkorábbi intézkedésekkel.
