Diakonia - Evangélikus Szemle, 1986
1986 / 2. szám - Nyíri Tamás: A felszabadítás teológiájáról
NYÍRI TAMÁS: A FELSZABADÍTÁS TEOLÓGIÁJÁRÓL 46 lehetséges volna a végletes szegénység leküzdése. De ha lehetséges, akkor kötelesség is” — hangsúlyozzák a püspökök. Ehelyett „a szegények még szegényebbek lesznek, a gazdagok még gazdagabbak”. Dél-Amerika nem azért szegény, mert fejletlen a gazdasága; az utóbbi években jelentősen növekedett a gazdasági élet.13 A szegénység oka a gazdag országoktól való függés.14 A püspökök „intézményesült erőszakról”, sőt a „bűn struktúráiról” beszélnek15, és ezt a Hittani Kongregáció 1986. március 22-én kelt instrukciója a „Keresztény szabadságról és felszabadulásról” sem vonja kétségbe.16 A világ tehát, amellyel párbeszédet kell kezdenie az egyháznak Dél-Ame- rikában, az intézményesült erőszak, a bűnös struktúrák világa. Ha az egyház csakugyan szolgálni és támogatni kívánja a latin-amerikai világot, akkor elsődlegesen a szegénység ellen kell harcolnia. A Hittani Kongregáció említett instrukciója szerint végletes esetben a fegyveres harc formáját is magára öltheti ez a küzdelem.17 A felszabadítás teológusainak a zöme azonban nem híve a fegyveres harcnak. Inkább a híres munkás-lelkipásztor és későbbi bíboros, Josef Cardijn lelkipásztori módszerére hivatkoznak: a car- dijni „revision de vie” három lépését — látni, ítélni, cselekedni18 — fejlesztik tovább. Először is elemezni kell a társadalmi valóságot. A teológiai elméletalkotás szerves részévé kell válnia a társadalmi-gazdasági elemzésnek: mindenekelőtt „látni” kell a bajokat és okaikat. Az elemzést követi a teológiai reflexió a Biblia felszabadító hagyományai (2 Móz 3,7-8; Lk 1, 46-55 stb.) alapján. „Az evangéliumnak arra kell tanítani minket, hogy olyan körülmények között, amelyekben élünk, nem képes ma valaki igazán szeretni testvérét, következésképpen Istent sem, ha nem vállal személyesen részt a szegények megsegítésében” — olvashatjuk a pueblai határozatban.19 Tehát a Biblia tanítása nyomán kell „ítélni” a látottakról. Harmadszor: „a szegények melletti elsődleges opció” a politikai és ismeret- elméleti hely, ahol pártosság és tudományosság objektívan és szubjektívan közvetítődnek egymásnak, és a felszabadító „cselekvés” kiindulási pontját alkotják. Definíció E viszonylag hosszúra nyúlt bevezetés végén helyénvalónak látszik G. Gu~ tiérrezr0 ismert definíciója: „A felszabadítási teológia a történelmi gyakorlat kritikus reflexiója a hit fényében.” Nem nehéz meglátni mögötte J. Cardijn három lépését: látni, ítélni, cselekedni. A felszabadítás teológiájának néhány jellegzetessége Nem kétséges, hogy egy ilyen rövid ismertetés keretében nem térhetünk ki a felszabadítás teológiájának valamennyi fontos és meghatározó mozzanatára. Nincs más választásunk, mint hogy a latin-amerikai teológusok által sokat hangoztatott opcióval éljünk, elsőbbségi jogot biztosítsunk bizonyos, általunk lényegesnek ítélt mozzanatoknak.21 Opció a szegények mellett Minden tudományt, amely nem törvényszerű összefüggések oksági magyarázatát keresi, hanem az értelem vagy jelentés megalkotásának a megértését, előzetes hermeneutikai megértés jellemez. Bizonyos opciók, alapválasz- tások és alapdöntések határozzák meg az előzetes megértést s ezáltal az ér-
