Diakonia - Evangélikus Szemle, 1986
1986 / 2. szám - Tóth Károly: Miért kell az egyházaknak és a keresztyéneknek a békéért fáradozni?
M TÓTH KÁROLY: A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA lattal, hogy „valamennyi nukleáris fegyvert semmisítse meg az emberiség a kétezredeiik esztendőig”. Hasonló módon nyilatkozott a Lutheránus Világ- szövetség is. Sajnos ezekről a nyilatkozatokról inálunk keveset tudnak a gyülekezetek és, a közvélemény. Többet kellene ilyen megnyilatkozásokkal foglalkozni az egyházi sajtónak, összefoglalások, elemzések, tárgyalások szükségesek a közvélemény tájékoztatása érdekében. Természetesen a fentieken túl vannak további rövidtávú feladatai a keresztyén békemunkának. Ilyen pl. a kollektív biztonság ügye. Erről Gorbacsov főtitkár a szovjet pártkongresszuson a következőket mondta: „A nukleáris korban egyetlen ország sem biztosíthatja jövőjét kizárólag katonai eszközökkel. A népek biztonsága politikai probléma, egyedül politikai eszközökkel valósítható meg. A biztonság csak közös biztonság lehet.” III. Ezekután szükséges röviden szólni a keresztyén békemunka módszereiről is. Mindenekelőtt hangsúlyozni kell a tájékoztatás fontosságát, Ide tartozik az állandó tárgyilagos elemzés és a rendkívül bonyolult katonai, technikai folyamatok érthető nyelvre való lefordítása, hogy azok az egyszerű emberek számára is hozzáférhetővé váljanak. A tömegkommunikációs eszközöknek is rendkívül nagy a jelentősége. A rádió, a televízió, a sajtó a ínyugat-európai országokban igen veszélyes lélektani hadviselést folytat. Ennek korrigálására a keresztyén egyházak világméretű tájékoztatási hálózata nagy segítséget nyújt. Mindebből a KBK számára és minden más keresztyén békemozgalom számára is két sajátosan keresztyén feladat adódik: első a szüntelen könyörgés a békességért. Az imádság — ne szégyeljük kimondani: egyfajta közvélemény formáló erő is. De a békéért mondott imádságnak a legfontosabb teológiai tartalma az, hogy kérjük a világtörténelem Urát, ő maga avatkozzon bele a történelmi folyamatokba. Egy másik sajátosan keresztyén feladat a békére nevelés. Világosan kell látni, hogy nevelési, oktatási rendszerünket egyfajta militarista szellem hatja át. Szükség lenne erkölcsi értékrendszerünknek gyökeres megváltoztatására. Jelenleg az az eszménykép, aki erős, hatalmas, és rá tudja kényszeríteni akaratát sokakra. A keresztyén békeszolgálat feladata ennek az erkölcsi értékrendnek teljes megváltoztatása, azaz legmagasabb fokra a közösséget szolgáló ember ideálját kell állítani. Egy másik fontos, módszerbeli feladata a keresztyén békemunkának az, amit mobilizációnak, mozgósításnak nevezünk. A tehetetlenség érzésének legyőzése nélkül az egyszerű emberek millióit nem lehet a béke ügyének megnyerni. Ugyanakkor feladatunk a reménység ébrentartása is. A keresztyén hit számára nincs reménytelen helyzet. A békemunkában, azaz az élet megőrzéséért folytatott küzdelemben mindenki számít úgy, ahogy Nyerere nyugalmazott tanzániai elnök mondta nem régen: „A béke fontosabb annál, mintsem hogy a politikusokra és a katonákra lehetne hagyni.” Végül szólnunk kell a keresztyén békemunka harmadik fontos módszeréről is, mely a kooperáció. Látnunk kell azt, hogy a keresztyénség önmagában nem lenne képes a világbékét biztosítani, csak a legkülönbözőbb felfogású és célkitűzésű szervezetekkel és mozgalmakkal összefogva. Ezt az összefogást azonban koncentrikus körökben lehet elképzelni, kezdve az egyházak közötti összefogással, azaz ökumenikus közeledéssel.
