Diakonia - Evangélikus Szemle, 1986
1986 / 2. szám - Nagy Gyula: Az egyház a mai Kínában. Utinapló
NAGY GYULA: AZ EGYHÁZ A MAI KÍNÁBAN 7 ténelmi Múzeum, a Forradalmi Múzeum és a Mao-mauzóleum. Múlt, jelen és jövő együtt — ez a mai Kína útja. Zhou professzor, a Népi Konzultatív Testület őszhajú elnöke és a pekingi egyetem rektora, aki a nemzetgyűlés épületében fogadott bennünket, ebben foglalta össze a mai Kína legfőbb céljait: a kínai ipar fejlesztését, a mező- gazdaság modernizálását és a milliárdos lakosság további növekedésének a megállítását tartják legsürgősebb feladataiknak; ugyanakkor a háború nélküli, békés jövőért fáradoznak a saját szocialista társadalmukban is, a világban is. Láttuk a mérhetetlen erőfeszítések első eredményeit: a sokmilliós nagyvárosokban hatalmas új városnegyedek, gyárnegyedek épülnek; a nyolcszáz millió kínai paraszt ma már háztáji termékeit maga adhatja el a piacon, ezért a faluk életszínvonala nagyot nőtt; az iskolai oktatás és az egészség- ügyi ellátás mindenkit elér; nincs éhezés és gyötrő szegénység a régebben állandó éhínségektől látogatott, óriás birodalom egyik részében sem. De még nagyon sokat kell fáradozniuk azért, hogy az ipari fejlődésben, a mezőgazdasági termelésben és a kultúra területein utolérjék az európai országokat. Eddig a hatalmas népességnövekedés is útját állta ennek. Ma Kínában az „egy család — egy gyermek” az ideál. A többgyermekes fiatal családokat nagyobb adókkal terhelik. Ezért hihetetlen gyermek-kultusz van ebben az ezermillió lakosú országban: megragadó volt látni a fiatal szülők és az utca embere odaadó szeretetét az egy szem kisgyermek, a ferdeszemű, sima fekete hajú kislány vagy kisfiú iránt! Ami különösen is meghatott minket, a távolról jött idegeneket: milyen megbecsüléssel beszéltek vendéglátóink mindenütt a kelet-európai testvérországokról és milyen megható barátsággal „Szun-Ya-Li”-ról, Magyarországról, a mi hazánk és társadalmunk mai életéről, gazdasági és társadalmi erőfeszítéseiről jövőjéért. Kína ma fontos szerepet tölt be a fejlődő országok között. Őszintén kívánjuk, hogy eddigi útján sikerrel haladhasson tovább, békében szomszédaival és igazságos rendet építve az ezermilliós ország minden lakója számára. Hogyan jutott el az evangélium Kínába? Kína többezer éves történelme során a keresztyénség csak a legutolsó időszakban érkezett el a távoli birodalomba. A legrégebbi vallás Kínában a taoizmus, amely két és félezer éves múlttal rendelkezik. Mai követői is vannak: a nagyvárosokban láttunk taoista templomokat is, amelyekben rendszeresen vannak kultikus szertartások. A buddhizmusnak csaknem kétezer éves története van Kínában. A rengeteg buddhista templom, sziklába vésett hatalmas Buddha-szobrok, buddhista kolostorok nemcsak a múlt emlékei, hanem egy részük ma is szolgálatát végző, hívőktől látogatott kultuszhely. Jártunk Hangcsouban egy buddhista szerzetes-kolostorban, ahol ma is vannak _ igaz, nagyon kevesen — sárgaruhás férfiszerzetesek és női szerzetesek . Az iszlám másfélezer éves gyökerekkel rendelkezik Kínában. A keresztyénség múltja a másik három valláshoz viszonyítva igen rövid. Az első jezsuita misszionáriusok a 16. században érkeztek ide, a protestáns egyházak pedig csak másfél évszázados múltra tekinthetnek vissza. A külföldi, jórészt nyugat- és északeurópai missziói társulatok munkájára sötét árnyékot vetett a múlt században a nyugat-európai kolonialista hatalmak politikája. A 19. század közepén az úgynevezett ,,ópium-háborúban”, az an-
