Diakonia - Evangélikus Szemle, 1985
1985 / 1. szám - Reisinger János: M. S. mesternél a Felvidéken
REISINGER JÁNOS M. S. mesternél a Felvidéken Ha Vácról indulunk és Honinál Krupina irányában átlépjük a határt, észak felé ötven kilométernyire elérjük az egykori Hontszentantalt (mai nevén An- tolt). A selmeei hegyvidék egyik völgyében, nem messze a Sitno 1000 méteres csúcsától húzódik meg ez a kis falucska. Alig tünedeznek föl az első házak az útkanyarulat jobb oldalán, egy domboldalon barokk templom ötlik a szemünkbe. Könnyen megállhatunk és felkapaszkodhatunk hozzá, régi cinterem helyén emelkedik az ösvény, tornya előtt balra romokban maradt bástya, a törökdúlás emléke. Utak, kerítések, falak, építmények: a környék meglehetősen szétszabdalt jellege maga is évszázadok viszontagságaira figyelmeztet. A templom bejáratából elénk tárul csaknem az egész utcásfalu. A házak végi kertek mindkét felől domboldalra kúsznak, jobbra kiterjedt fenyves üstöké, balra kopár legelők messzeségbe vesző buckái szélesítik ki e valóban festői vidék kereteit. A táj bizonyosan ugyanaz télen és nyáron, a mestermű megállapodottságával. Régi metszetek, Brueghel-képek juthatnak eszünkbe, melyeken a tél olvasztja fel a szíveket és a befagyott tavon-folyón s a havas lejtőkön csúszkáló, ugrálgató, sétáló emberek mozognak, különös szomorúsággal. A bejárat után a templom belseje. Szelíd fényű, cifrázatú, aranyozású barokk, letagadhatatlan falusias jelleggel. Tiszta és hideg, enyhén tömjén- és gyertyafüsttel teli, akárcsak mindenütt a Felvidéktől a Baltikumig. A fehér és a világossárga rávetül az oszlopokra és padokra, eltereli a figyelmet a képekről és szobrokról, még a feliratokról is. A templomhajó végéről nehezen kivehető, milyen festmények függnek az oltár előtti szűkület két oldalán. Csak egészen közelről pillanthatjuk meg azt a rendkívül jó állapotban levő olajfestményt, melyért érdemes volt kilométereket megtenni. M. S. mester Krisztus születése ez. Ahogy alkotójának kilétét, e művének pontos címét sem ismerjük. A művészettörténészek Jézus születése néven emlegetik, noha a festmény nem öntudatlan csecsemőt mutat, hanem áldásokkal érkező Megváltót. Nem any- nyira a ma született Jézust, mint a megváltás tervének leendő Krisztusát. Ahogy az eredeti, Selmecbányái kettős szárnyasoltáron is a felső részen elhelyezkedő Krisztus születése alá M. S. mester minden valószínűség szerint a passiósorozat harmadik darabját, a Kálváriát állította. (Mojzer Miklós: M. S. mester passióképei. 1976. 7.)
