Diakonia - Evangélikus Szemle, 1985
1985 / 1. szám - Nagy Gyula: Aktív reménység. A budapesti evangélikus világgyűlés mérlege
NAGY GYULA Aktív reménység A budapesti evangélikus világgyűlés mérlege * „Budapest 1984” — ez a megjelölés nem egy vonatkozásban jelentős határkövet jelez a Lutheránus Világszövetség és a világ evangélikussága történetében. Első alkalommal volt a színhelye a szocialista, ún. „második világ” a lutheri reformáció hetvenmilliós családja legfontosabb találkozásának, a világgyűlésnek. S ezzel jelentős, sokak által érzett hiányt pótolt az eddigi hat ilyen tanácskozás után. Ugyancsak első alkalommal tanácskozott ez a legmagasabb evangélikus testület egy viszonylag kis létszámú, félmilliós diaszpóra-egyház területén. Az eddigi nagygyűlések gazdái kevés kivétellel hatalmas, sokmilliós evangélikus egyházak voltak: Svédország, a Német Szövetségi Köztársaság, az Amerikai Egyesült Államok és Finnország. A két kivétel Evian (1970) a Genfi-tó partján, és Dar es Salaam, Tanzánia fővárosa (1977). Evian különleges eset volt: minden evangélikus háttér nélküli, gyors szükségmegoldás a Brazíliában tervezett világgyűlés helyett. Tanzániában, Afrikában pedig az ún. „harmadik világ” egyik legnagyobb evangélikus egyháza, a 700 ezres lélekszámú fekete egyház, volt a találkozás színhelye. Valóban, itt Budapesten találkoztak először a Lutheránus Világszövetség csaknem száz tagegyházát képviselő, hivatalos delegátusok egy kisebbségi, jellegzetes szórványhelyzetben élő tagegyház gyülekezeteivel, mindennapi életével. Értékes és hasznos volt-e ez az első evangélikus világgyűlés egy szocialista ország kontextusában a Lutheránus Világszövetség, a többi tagegyház és a hazai, vendéglátó egyház számára? Sokan tették és teszik föl ezt a kérdést a világ más részeiben is. Ez foglalkoztat bennünket is a következőkben. Értékelésünk természetesen még csak részleges lehet, hiszen erre a kérdésre a végleges választ csak az egyháztörténelem fogja majd kimondani. Ez a kérdés azonban olyan fontos, hogy mégis válaszolni próbálunk reá — egy budapesti szemtanúnak, a vendéglátó egyház tagjának személyes tapasztalatai és megfigyelései alapján. Közelebbről négy kérdést kívánunk föltenni: (1) Hogyan értékeli egy magyar teológus a világgyűlés teológiai munkáját? (2) Érvényesült-e és hogyan a speciális háttér, a szocialista társadalmi környezet és a kisebbségi egyház kontextusa, a világgyűlés munkája során? (3) Miben látjuk a Duna partjairól * Ez a tanulmány — részletesebb formában és néhány kiegészítéssel — megjelent az ÖKUMENISCHE RUNDSCHAU című nyugatnémet egyházi folyóirat 1985/1. számában is.
