Diakonia - Evangélikus Szemle, 1984
1984 / 2. szám - Rédey Pál: Haza, nemzet, család. Beszélgetés Pozsgay Imrével
14 RÉDEY PÁL: BESZÉLGETÉS POZSGAY IMRÉVEL nemhívők és hívők párbeszédére épülő népfronttevékenységben nemcsak helye van az egyházaknak, hanem követelmény is, hogy az egyházak sajátos szolgálataikkal gazdagítsák a mozgalmat. Az egyházak híveikkel együtt ismerték el a szocializmust és építik társadalmunkat. Ez azt jelenti, hogy részt vesznek a politikában is. Ezt a részvételt kell előmozdítania és szorgalmaznia a népfrontnak. Az egyházaknak évszázadokra visszanyúló hit- és erkölcsi normái, a dolgozó emberek tiszteletére épülő ethosza, a családnak mint legfontosabb közösségi tényezőnek tisztelete mind megannyi olyan érték, amelyet ha az egyházak híveiken keresztül bekapcsolnak a mozgalomba, ezzel újabb értékekkel gazdagodik a Hazafias Népfront. — Említette a családot mint az egyik legfontosabb közösségi képződményt. Az egyház etikája valóban családcentrikus; teremtettségünknél fogva a család ősi, hagyományos tiszteletét képviseljük. Nagy örömmel vettük tudomásul, hogy a Hazafias Népfront családvédelmi tanácsot hozott létre, mert ezt igen fontos munkaterületnek érezzük. Kérem, mondjon néhány szót a családvédelmi tanácsról! — Vissza kell utalnom a párt XII. kongresszusára, amely külön is felhívta a figyelmet a családért érzett felelősségre és a család körében végzendő társadalmi feladatok megoldására. A VII. népfrontkongresszus is nagy hangsúlyt tett a család szerepére a szocialista társadalomban. Szólt arról a közösségről, amelynek egészséges léte és létfeltétele nélkül maga a társadalom sem válhat közösséggé, vagyis társadalmunk a család megszilárdulása, konszolidált életvitele, életmódja nélkül nem válhat igazán szocialista társadalommá. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy a népfront miként foglalkozik ezzel az üggyel, azt mondom, hogy a népfront azon túlmenően, hogy politikai tömörülés, az állampolgároknak, a haza polgárainak tömörülése, közössége, és ebben a vonatkozásban nemzeti összefogásra kíván serkenteni. A népfront tehát mindannyiunk közös érdekében oltalmába veszi a családot és az egészséges, tisztességes, szocialista magyar család nevében társadalmi összefogást hirdet a veszélyek ellen. Ezért igyekszik a népfront a felelősséget felébreszteni, és megfelelő kapcsolatot teremteni a család és a társadalom, a család és a nevelés, a család és a nemzet között, és olyan ügyekben is véleményt akar mondani, mint a család és lakóhely, a család és munkahely, a család és a természeti környezet, a család és különböző ön- kormányzati szervek és a közösségek egymáshoz való viszonya stb. Mindebből kitűnik, hogy a népfront nem vitatja el senkitől a saját feladatát, de nem akarja takargatni senkinek a felelősségét a család védelmében. Abból a jogos és megalapozott feltételezésből indul ki, hogy számos szervezet, intézmény, mozgalom van ebben az országban, amely nagy hivatástudattal, elkötelezettséggel és felelősséggel dolgozik a családért. — Milyen szerepet szánnak ebben a felelős munkában az egyháznak? — Feltétlenül nagy szerepet. De hadd vegyem sorba azokat az intézményeket, amelyek között megoszlik a felelősség. Az állam, a szakszervezet, a KISZ, a nőmozgalom, a Vöröskereszt intézményeire gondolok. Ebben a sorban a magyarországi egyházak tiszteletreméltó szerepét vitathatatlanul fontosnak tartom. A legfontosabb, amit ebben az összefüggésben együttműködésünk alapjának tekintünk, azok az erkölcsi elvek, amelyek az egyházakat irányítják ezen a területen. Nos, ezek az erkölcsi elvek egységben vannak a szocialista családideállal és a család védelmével. Ügy is mondhatnánk, hogyha ezek az erkölcsi elvek, a családi együttélést érintő formák — ame
