Diakonia - Evangélikus Szemle, 1983
1983 / 2. szám - Luther Márton az evangéliumról és a hitről (Veöreös Imre: Hozzáfűzés)
LUTHER MÁRTON az evangéliumról és a hitről Látjuk tehát, hogy nem több, hanem egy az evangélium, mint ahogy egy a Krisztus is; mivelhogy az evangélium nem más és nem is lehet más. mint prédikáció Krisztusról, Isten és Dávid Fiáról, aki valóságos Isten és ember, és aki érettünk halálával és feltámadásával legyőzte minden ember bűnét, halálát és poklát, ti. azokét, akik hisznek benne. Látjuk tehát, hogy rövid és hosszú beszéd, is lehet az evangélium, amelyet az egyik röviden, a másik meg hosszan írhat le. Az írja le hosszan, aki a négy evangélistához hasonlóan Krisztus sok tettéről és mondásáról beszámol. Röviden pedig az írja le, aki nem Krisztus tetteiről beszél, hanem — miként Pál és Péter — röviden közli, hogyan győzte le Krisztus halálával és feltámadásával a bűnt, a halált és a poklot mindazokért, akik hisznek benne. Ezért ügyelj arra, hogy ne csinálj se Krisztusból Mózest, se az evangéliumból törvényt vagy tankönyvet, ahogyan eddig tették ... Mert az evangélium nem cselekedetet kíván tőlünk, hogy általa legyünk igazzá és üdvözöljünk, sőt, elítéli az ilyen cselekedeteket — hanem csak hitet követel tőlünk Krisztusban, nevezetesen, hogy higgyük: Krisztus legyőzte értünk a bűnt, a halált és a poklot, és ezért nem a mi cselekedeteink által, hanem Krisztus saját tettei, halála és szenvedése által leszünk igazzá, élővé és üdvözölünk; úgyhogy az ő halálát és diadalát úgy a magunkévá tudjuk tenni, mintha a mi magunk cselekedete volna. Hogy Krisztus az evangéliumban, továbbá Péter és Pál ad még sok parancsot és tanítást és a törvényt magyarázza, azt ugyanúgy kell érteni, mint Krisztus minden más cselekedetét és jótettét. És ahogyan tetteinek és történetének ismerete még nem jelenti az evangélium helyes ismeretét — mert ezzel még nem tudod, hogy Krisztus legyőzte a bűnt, a halált és az ördögöt —, ugyanúgy nem jelenti az sem az evangélium helyes ismeretét, ha ilyen tanításokat és parancsolatokat ismersz; hanem csak akkor ismered helyesen az evangéliumot, ha megszólal az a hang, amely azt mondja, hogy Krisztus a tiéd életével, tanításával, tetteivel, halálával, feltámadásával és mindennel, ami ő, ami az övé, amit tesz és amire képes. Látjuk tehát azt is, hogy Krisztus nem kényszerít, hanem barátságosan hívogat és így beszél: „Boldogok a szegények” stb. (Máté 5,3). Az apostolok pedig ilyen szavakat használnak: figyelmeztetek, könyörgök, kérek. így mindenütt láthatjuk, hogy az evangélium nem törvénykönyv, hanem csak prédikáció Krisztus jótetteiről, amely akkor jut el hozzánk és adatik nekünk, ha hiszünk. Mózes viszont könyveiben unszol, sürget, fenyeget, sújt és iszo-
