Diakonia - Evangélikus Szemle, 1982
1982 / 1. szám - Tomka Miklós: Mire való a vallásszociológia?
54 TOMKA MIKLÓS: MIRE VALÓ A VALLÁSSZOCIOLÓGIA? Szükség és haszon A vallási kultúra fontossága, a vallásos emberek nagy száma és a vallási intézmények tevékenysége a vallási jelenségkörnek nagy társadalmi jelentőséget juttat. Csupa olyan tény, amellyel — a világnézet fajtájától függetlenül — számolni kell, amely a mindennapi együttélésben és a társadalomvezetés különböző szintjein kérdéseket vet fel, feladatok elé állít. A válaszadást a vallásszociológia tudja előkészíteni. Ugyanezek a kérdések és válaszok a vallásos embereket különösképpen érdeklik. Őket ezen túl mozgósítja társadalmi azonosságkeresésük és a vallási intézmények jobb működésének vágya is. Sajátos igényeik kielégítéséhez ismét a vallásszociológia nyújthat segítséget. Nem kétséges tehát, hogy ahol a fenti kérdések és igények tudatosulnak, ott a vallásszociológia eredményeire is szükség van. A tudomány közvetlen haszna ellenben azon múlik, hogy felhasználják-e. Kérdés, hogy lehetséges-e felhasználása? Nem állják-e útját sokkal elemibb akadályok, mint például tradicionalista elzárkózás, a szervezeti viszonyok teljes anarchiája, a profán környezet ellenkezése vagy az egyházi vezetés túlzott magabiztossága és a szociológiával szembeni gyanakvása, nemtörődömsége? Mindez megakadályozhatja, hogy a vallásszociológia bevonuljon az intézmény vezetésébe, irányításába, nem korlátozza azonban egyéb hasznosítását. A vallásszociológia által nyújtott tények és felismerések maradandóan befolyásolják a vallási jelenségekről való gondolkodást és beszédet. A nem világnézeti szempontok, hanem értékmentességre törekvő statisztikai-szociológiai módszerek segítségével nyert adatok és összefüggések semleges bázisul szolgálhatnak minden olyan párbeszédhez, ahol társadalmi felelősséget érző, de világnézetileg különböző meggyőződésű partnerek között a vallásos és nem vallásos emberek, csoportok és intézményeik társadalmi-közösségi szerepéről, megítéléséről esik szó. Sőt ha a vallásszociológia eredményekkel rendelkezik, azokat ilyen megbeszéléseken az igazság megsértése nélkül egyszerűen nem lehet figyelmen Ikívül hagyni! Végül a vallásszociológia akkor is hozzájárul a vallásos emberek és csoportok arcképének es öntudatának kialakításához, ha ismeretei és eredményei csak lassan és csak sok áttételen keresztül szivárognak a köztudatba. A növénynek is időre van szüksége, míg a nedvességet és a feloldott tápanyagokat felszívhatja —, a szárazság ellen mégis csak öntözéssel lehet védekezni! JEGYZETEK 1.1983. augusztus, Canterbury 2. A vallásszociológia történeti fejlődéséről, irányzatairól és irodalmáról vő. Tomka Miklós: Modern polgári vallásszociológia 1972. 3. 431—452. — Tomka Miklós: A polgári vallásszociológiia válogatott bibliográfiája. Magyar Filozófiai Szemle 1973. 3—4. 416—422. 3. Dürkheim, Emile: Les formes élémentaires de la vie religieuse. Paris, Alcan 1912. 4. Berger, Peter, L.: The sacred canopy. New York, Doubleday 1967. 5. Allport, Gordon W.: The individual and his religion. New York, Macmillan 1950. 6. Hunt, Richard A.—King, Morton: The Intrinsic-Extrinsic Concept. A Review and Evaluation. Journal for the Scientific Study of 'Religion 1971. 4. 339—356. 7. Tomka Miklós: Vallás és társadalmi rétegződés. Magyar Tudomány 1979. 1. 11—20.
