Diakonia - Evangélikus Szemle, 1982
1982 / 1. szám - Hárs Ernő: Angelus Silesius
JÁNOSY ISTVÁN: JÉKELY ZOLTÁN 45 mint ez az évszak, tört sugarakkal, / fátylas egekkel, hirdeti búcsúd. — / Gyenge tücsök-szó rí az avarban, /zeng reszelősen: ez síratásod. / Szürke fejedre lepke-szelíden / mint puha hó hull: könnyeit ontó / Zsófi-leányka símogatása /útravalóul. (Macska-búcsúztató) Angelus Silesius Angelus Silesius, eredeti nevén Johannes Scheffler, 1624-ben Sziléziában született. Német, holland és itáliai egyetemeken folytatott orvosi tanulmányok után előbb Württemberg-Öls hercegének háziorvosa, majd III. Ferdinánd udvarában császári orvos lett. Gyermekkorában protestáns nevelésben részesült, de 1653- ban, az ellenreformáció áramlatának engedve, katolikus hitre tért. Ekkor vette fel az Angelus nevet. Egy ideig neofita buzgósággal vetette bele magát a korabeli hitvitákba, de élete utolsó éveit kolostori visszavonultságban töltötte. Így is halt meg 1677-ben. Költői munkásságának legfontosabb termékei a Szent lelki öröm (Heilige Seelenlust) című vallásos énekgyűjtemény és a túlnyomórészt kétsoros alexandrinusokban írt aforizmákat tai'talmazó Arkangyali vándor (Cherubinischer Wandersmann). Ezekhez még több alkalmi költemény és A négy végső dolog érzékletes leírása című versciklus csatlakozik, melyben a halálról, az utolsó ítéletről, a kárhozottak kínjairól és az üdvözöltek boldogságáról esik szó. Művei közül saját korában a Szent lelki öröm volt a legnépszerűbb. A benne szereplő kétszázöt. éneket bensőséges hangvétele és lírai színessége emelte a hasonló alkotások fölé. A gyűjtemény kétségtelen rokonságot mutat az evangélikus egyházi énekkel, amit az is bizonyít, hogy mintegy ötven darabja német protestáns énekeskönyvekbe is belekerült. Ugyanakkor Angelus Silesius sajátos szellemiségét az utókor számára az Arkangyali vándor őrzi a legmaradandóbb formában. Ez a hat könyvre osztott, összesen 1676 verset tartalmazó alkotás a költőt a német misztika legsokoldalúbb s egyben leghatásosabb — a protestantizmus felszabadító gondolatait is értékesítő — összefoglalójává avatja, aki az Istennel való lelki egyesülés, az egyén és a világmindenség kapcsolatának olyan kérdéseit boncolja, melyek a mai kor emberét is elevenen érintik. A mű modernségéhez a több szólamú filozófiai tartalom mellett a keményveretű stílus is hozzájárul, ami különösen azért érdeme, mert olyan irodalmi környezetben jött létre, melyre inkább a bőbeszédűség, mint a míves lényegretörés volt a jellemző. Az Arkangyali vándor két fokozatban nyerte el jelenlegi alakját. Az 1657. évi első kiadásban csak öt könyv szerepel. A hatodik könyv a majdnem két évtizeddel későbbi, 1675. évi második kiadásban olvasható először. Mind formai, mind tartalmi szempontból egységesebb az első öt könyv, melyeknek párversei feltehetőleg különleges inspiráció hatására, még a költő katolizálása előtti időben, néhány hónap leforgása alatt készültek. Jelen számunkban bemutatott fordítások ebből az anyagból közölnek szemelvényeket. Hárs Ernő
