Diakonia - Evangélikus Szemle, 1981

1981 / 2. szám - Halász Kristóf: Szelekció és gondviselés

3-’ HALÁSZ KRISTÓF: SZELEKCIÓ ÉS GONDVISELÉS lődik? Ezt seriki sem fogja véletlennek hinni. Legfeljebb azt kérdezi, hogy­ha csökevényesen ugyan, mégis miért láthatók ezek a szervek a hímnemű egyedeken is, noha nincsen funkciójuk, tehát nem is szükségesek. A magyará­zat az átöröklés tényezőit, a géneket rejtő kromoszómákkal kapcsolatos, ame­lyek mintegy hordozói az utódban megjelenítendő összes tulajdonságok uta­sítás-gyűjteményének. Az emlőbimlbók leendő száma is itt van előírva. Mint­hogy azonban csak la megtermékenyüléskor dől el, hogy a ihírn partner két­féle ivari kromoszómája (X és Y) közül melyik jut be a petesejtbe, ezért természetes, hogy a kromoszóma készlet minden lényeges sajátság génjeit tartalmazza. Az ivari kromoszóma csak az ivadék nemét határozza majd meg. Amennyiben 2 X kromoszóma kerül együvé a megtermékenyülő pete­sejtbe, akkor az ivadék nőneművé fejlődik. Ezzel szemben az XY kromoszó­ma együttes a hímnem megalapozója, ami azonban nem érinti a többi kro­moszómában lefektetett alapokat. A hímnemű egyednél vagy a férfiember­nél csökevényesen megjelenő és nem is funkcióképes szerv azonban nem jelent tehertételt, vagy nem okoz hátrányt. A szelekció ebbe nem avatkozik bele, hiszen ettől nem haltak ki az emlősök. Hangsúlyozzuk tehát, hogy a tapasztalat szerint fölöslegesen is megjelenő és csak szimbolikus tápláló szervkezdemény nem jár szelekciós következmé­nyekkel. Miért nincs hát normális esetekben sem az állatoknak, pl. az ele­fántnak, delfinnek és más 1 néha 2 ivadékot szülő állatnak, sem az ember­nek kettőnél több tápláló szerve? Pedig szervezetükben adva van ennek a lehetősége. Például az elefánt, ha nagyon távolról is, de származását tekint­ve rokonságban van az igen sok szoptató-bimbót viselő sertéssel; a delfin­nek pedig .még a méhlepénye is hasonló. Genetikailag tehát lehetséges az embernél is kettőnél több emlőbim'bó rendellenes megjelenése, amit a tudo­mányban visszaütéslkónt értelmeznak. Azt 'bizonyosan igazolja az efajta fej­lődési rendellenesség, hogy a szervezetben ott lappang a tényleges szerv­fölösleg, de gyakorlatilag nem érvényesül. Mi akadályozza, vagy tiltja a fö­lösleg kifejlődését, ugyanakkor pedig gondoskodik a bizton elégségesről?! Itt bizony 'természetfölötti ráció fénylik a vaknak vélt biológiai törvény hát­terében. Az anyaság megbízatása Akinek az eddigiek mondtak is valamit a tudományos fejtegetésben, vegye még észre, hogy a biológiai törvény egyenest a jövőbe mutat. Az anya csak a bizalmat kapta, hogy hordozhatja a jövendőt; néki magának nincs is szük­sége a saját bélyegeire, amelyeket már gyermekkora előtt megkapott az embrionális fejlődés idején, mielőtt egyáltalán eszmélhetett volna. A lánco­lat a teremtés kezdetéig vezet vissza ismeretlen formákon 'és előzményeken át a szeretet ősforrásához, amely ma sem apadt ki, hanem generációról ge­nerációm terjed a jövő felé. A testünket formáló biológiai törvényekben, kromoszómákban rögzítve minden idők számára kodifikálva van a múlt, a jelen és az eljövendő életék joga. Akinek szeme van hozzá, megláthatja a fölöttük őrködő gondviselést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom