Diakonia - Evangélikus Szemle, 1981
1981 / 1. szám - Káldy Zoltán: Az emberi tényezők a gazdasági életben
KÁLDY ZOLTÁN: AZ EMBERI TÉNYEZŐK ... 7 munkára. Aki reggel feszült idegekkel távozik otthonából munkahelyére, az nem tudja gondolatait arra központosítani, amit a gép mellett végeznie kell, és így a családi rendezetlenség meghatározza egész napi munkáját. Éppen úgy a család „meleg fészek”, a megértés, a harmónia, a rendezettség erőforrás tud lenni az egész napi munkához, örömmé tudja tenni a munkát. Ugyanerre a területre tartozik a gyermekeknek a szülőkhöz való viszonya, és megfordítva. E tekintetben a családokban a tapasztalat szerint rengeteg energia használódik el, és szinte bénítja sokszor a munkát. Az sem közömbös, hogy Magyarországon évente 28 000 házasságot bontanak fel, és ez legalább 30—40 000 gyermeket is érint. Már az is gazdasági kérdés, hogy a 28 000 elvált embernek hogyan lehet kielégíteni újabb és újabb lakásigényét, és az is, hogy miképpen lehet megfelelő körülmények közé helyezni — sokszor állami gondozás igénybevételével — az elvált szülők gyermekeit. De ezen túlmenően a válóperek idején egymás gyötrése, vádolása rengeteg időt, figyelmet vesz el a munkától. Megismételjük: a házassági téma egyben gazdasági probléma is. Az erkölcsi normáknak ezen a területen is az eddiginél jobban kell érvényesülniük. Tegyük ehhez hozzá keresztyén etikánk alapján, hogy a válás csak a legvégső esetben engedhető meg, akkor, amikor a két fél között a gyűlölködés olyan magas fokra hágott, amely már a másik számára szinte életveszedelmet jelent. Egyébként újra meg újra meg kell próbálni a megromlott házastársi viszony helyreállítását és az újrakezdést. Az erőforrás ehhez az a szeretet, amelyet Isten tud az ember szívébe plántálni. A munkatársi viszony Az erkölcsi kérdések közé tartozik a munkatársi viszony problémája. A munkaköri légkör vagy lendít a munkára, vagy bénít. Az, hogy tisztelik-e és segítik-e egymást a munkatársak, vagy „egymás vállára állva” törtetnek előre, őrlik fel egymás idegeit, terjesztik egymás rossz hírét, kihat a munkára és ezen keresztül egész gazdasági életünkre. A beosztottak kiszolgáltatottsága egész emberi méltóságukat és személyiségüket csonkítja, és lehetetlenné teszi, hogy felszabadultan dolgozzanak a maguk helyén. Döntő kérdés, hogy a vezetők a beosztottakat munkatársaknak tekintik-e, akik velük egyenlő rangúak. Fontos kérdés, hogy a vezetők egyéniségükkel, személyiségükkel, munkájukkal, erkölcsiségükkel tudják-e inspirálni a beosztottakat a kitűzött célok elérésére, vagy pedig éppen személyes rossz példájukkal gátolják meg a beosztottak erőfeszítéseit. Kitűnik, hogy ez is erkölcsi kérdés. Írásunkban azt a kérdést vizsgáltuk, hogy az emberi tényezők milyen szerepet játszanak gazdasági életünkben. Már csak az eddigiek alapján is elmondhatjuk, hogy sokkal nagyobb szerepet játszanak, mint azt sokan gondolják. A legmodernebb gépekkel, számítógépekkel, technológiákkal önmagukban nem tudjuk megoldani gazdasági életünk jelenlegi kérdéseit. Előtérbe kell tenni az emberi tényezőket és azok fontosságát. Ezzel együtt az erkölcsi tényezőket.
