Diakonia - Evangélikus Szemle, 1981
1981 / 1. szám - Karner Károly: Adalékok Sopron iskolatörténetéhez
KARNER KÁROLY: ADALÉKOK SOPRON.. . 65’ 8. Házi, id. h. 76. lp. — Payr, id. h. 71. lp. 9. Vő. pl. Póda: „A soproni parochia története”, 14. lp. — Payr, id. h. 95. lp. 10. Gerengel: „Catechismus und Erklerung der christlichen Kinderlehre”, 4. kiad. Wien, 1619. B2v. 11. GySmL. 2. sz. (Sopron város) Lad. H. Fase. 1. nr. 16. 12. Nem „a kateketikai prédikációk fenntartására”, amint Bán id. h. 30. és 31. lp. félreértette. 13. Bán id. h. 21. és 32. lpk. 14. Bán id. h. 33. lp. 15. Közli Bán id. h. 428 k. lpk. 16. Bán id. h. 428. lp. 17. „Decrevit” „decresco”-ból, azaz „elapadt” vagy értelemszerűen: „abbamaradt”. „Decrevit” itt nem „decemo”-ból; ennek a jelentésnek a szöveg összefüggésében nincs értelme, mert a zsinati határozat alapján, ill. annak ellenére a soproni tanács nem tehette volna félre („cassatur”) a régi „regulát”. 1583-ban, amikor a tridenti zsinat már majdnem 20 éve befejeződött, a soproni papok sem beszélhettek volna így a zsinatról. 18. Bán id. h. 53. lp. 19. Üjlaky Ferenc győri püspöknél 1552. febr. 1-én a tanács maga tett panaszt a papok hanyagsága miatt, vö. Bán, id. h. 23. lp. így érthető volna, hogy utódját, Gregoriánczot a soproni papok olyan értelemben igyekeztek volna tájékoztatni, hogy szembefordulnak a „soproni uraikkal” és minden bajért őket és a prédikátorokat teszik felelőssé. 20. Bán id. h. 429. lp. „Secta” itt nem a modern, hanem a klasszikus-humanista értelemben. 21. Vö. Wirth elszámolást tartalmazó jelentését a soproni tanácshoz, közli Kovács J. L.: „Wirt Mihály soproni diák Wittenbergben”, SSz, 1972, 345 k. lpk. — Wirth sem intézhette volna elszámolását a városi tanácshoz („gebiettuende herrn vnd liebe Vötter”), ha abban nem ültek volna — legalább többségükben — a reformáció hívei. 22. Közli Mollay, id. h. SSz 1968, 142 k. lpk. 23. Vö. Payr id. h. 139. és 141. lpk. 24. Wirth sem kapott volna a tanácstól wittenbergi útjához segítséget, ha a tanácsban nem ültek volna a reformáció hívei. Melanchthon levele sajnos elkallódott. 25. Hogy a gimnázium névvel ebben az időben nem találkozunk, azon nincs csodálkoznivaló, mert ezt az elnevezést humanista hatás alatt csak XVI. század végén kezdték alkalmazni. Vö. Mollay id. h. 140. lp. — A soproni latin iskola vezetőjét így nevezték 1550 körül is, meg 1608 után is „Scholae Rector”-nak, vö. Bán, id. h. 341 és alább Schwanshoffer-re vonatkozólag. 26. Vö. Mollay, id. h. 141; Kovács: Lackner Kristóf, 36. lp. — Az ott említett adatokhoz hozzá lehet tenni az alább említendő Glenszmann Dánielt, aki valószínűleg a loostorfi iskolában, és Nagy (latinosán „Magnus”) Jánost, Nagy Tamás fiát, aki 1604—1605-ben az alsó-ausztriai Hornban tanult, vö. GySmL 2 (Sopron város), Lad. XII. et M, Fase. III, Nr. 103. és 112. Nagy János a Lackner-féle Coetus Studiosorum névjegyzékében (OSzK Föl. Lat. 1321) az 1616. évnél tűnik fel. — A loostorfi és horni iskolákhoz vö. Loesche: Geschichte des Protestantismus is ... Oesterreich, 3. kiad., 1930, 91. és 94. lpk. 27. Schwanshoffer Kristóf a Lackner-féle Coetus Studiosorum említett jegyzékébe az 1610. évnél tűnik fel mint „Rector Scholae Soproniensis”. Schwanshoffer Kristóf 1610—1612 és 1626—1639 közt volt az iskola rectora. 28. Közli Milliner id. h. 38. lp. a soproni városi levéltárban annak idején megtalált iratról. 29. Melanchthon, Golius Theophilus (1528—1600), Wigand Johann (1623—1687), Lossius Lucas (1508—1582) tankönyveit használták az iskolában: ezek mind a XVI. századból származnak. 30. Vö. Müllner Mátyás, id. h. 17 lp. A német kiadás 20. lapja szerint: „in prosa & ligata oratione, in Graecis et Latinis”. 31. „Gravamina...” (Gy SmL 2 [Sopron város] Lad X et K Fase. VI. Nr. 184b): „Inclyti Status et Ordines benigne Concedere dignentur, quo talis beneficiis in erectionem Gymnasii omnisque pietatis seminarii, ex quo non solum in eius loci, séd et Vicinorum Comitatum Juventutem memorabile emolumentum promanaturum esset...” Azaz magyarul, az összefüggésében: „Mivel elődeink
