Diakonia - Evangélikus Szemle, 1981

1981 / 1. szám - Karner Károly: Adalékok Sopron iskolatörténetéhez

64 KARNER KÁROLY: ADALÉKOK SOPRON... guae”, „Nomenclaturae Rerum Domesticarum”, „Argumenta deutsch in La­tein vertiert”, „Lateinisch und deutsche Reimern”. A könyvjegyzék arról tanúskodik, hogy az ifjúság magyarul is tanult. Ennek bizonyítéka a jezsuita Alvarez Emanuel51 által készített, a magyar nyelvoktatás céljait is szolgáló nyelvkönyv: „Principia seu Rudimenta Grammatices ex institutionibus Emanuelis Aluari Societatis Jesu etc.” Jel­lemzők ebből a szempontból azok a fentemlített szótárak is, amelyek a sza­vak magyar megfelelőjét is tartalmazzák. De felsorol a jegyzék magyar nyelvű evangéliumot és kátét is („Hungarice Evangelium”52 és „Hungarice Catechismus”.53) Glenszmann fiatalsága valószínűleg arra az időre esik, amikor a soproni latin iskolában katolikus tanító tanított. Glenszmann listájának egyik téte­le51 arra enged következtetni, hogy a híres alsóausztriai Loostorf-i iskolá­ban tanult. 10. Nem kevésbé érdekes bepillantást enged a XVII. századi iskolázás viszo­nyaiba Holmb Lőrinc könyvkereskedő hagyatéki leltára.55 Holmb viszonylag elég gazdag könyvraktárral rendelkezett, és ennek listáján szerepelnek a nyilván iskolai használatra szolgáló tankönyvek is. Ilyenek: „Donatus” (3 pd.), „Elementa linguae Graecae Molnári” (43 pl.),56 „Cicero epist. família- rés” (5 pd.), „Disticha Catonis” (14 pd.), „Noonenclator Seholae Gorlicien- sis” (8 pd.), „Rhetorica” (8 pd.), „Rudimenta linguae Graecae Gretseri”,57 „Onomasticon Goli” (2 pd.), Alvarez grammatikája is 4 példányban szerepel. Azt, hogy ebben az időben voltak iskolai színjátékok is, tanúsítja a „90 Comedj vnd fasznachspill” tétele. Tudjuk, hogy a latin iskola már a XVI. században is több tanerős58 volt. Mivel a fent felsorolt tankönyvek szerzői a XVI. században éltek, valószínű, hogy némelyik tankönyvüket már abban a században magával hozta vala­melyik tanító. Noha tehát nem is maradt fenn a soproni iskola számára készült „rendtartás”, a fent előadottakból mégis szemléletes képet alkotha­tunk magunknak az iskolában végzett evangélikus-humanista szellemű ok­tatásról. JEGYZETEK 1. Id. h. 15. lp. — Müllner Mátyás ezt a munkáját németül is kiadta „Geschichte des evangelischen Gymnasiums zu Oedenburg”, 1857. — A líceum történetének első fogalmazványa az iskola élső, 1853/54. évi „Tudósítványá”-ban jelent meg: benne Müllner ugyancsak az 1557. évet jelölte meg, amikor a latin „iskolával tetemes változások történtek”. (Prőhle Jenő szíves közlése.) 2. Vö. Payr Sándor: „Negyedfélszázados főiskola Sopronban”, 1907, és „A soproni evangélikus egyházközség története”, 1917, 94 k. lpk. 3. Id. h. 35. lp. 4. Bán, id. h. 114 k. lp. — Bánt követi Mollay Károly: „Többnyelvűség a közép­kori Sopronban”, Soproni Szemle (a továbbiakban: SSz) 1958, 140 k. lpk. és Kovács József László: „Lackner Kristóf és kora”, Sopron, 1972, 32 k. lpk. 5. Vö. Gamauí Teofil: „Ausführliche Kirchengeschichte”, I, 162 (kézirat a soproni ev. gyülekezet levéltárában). 6. Vö. Házi Jenő: „Sopron középkori egyháztörténete”, 1939, 247. lp. — Payr: Soproni egyházközség tört. 95. lp. — Faut krónikáját idézi Kovács J. L. id. h. 37. lp. 7. Házi, id. h. 245. lp.; — Mollay id. h. 47. ip.

Next

/
Oldalképek
Tartalom