Diakonia - Evangélikus Szemle, 1981
1981 / 1. szám - Káldy Zoltán: Az emberi tényezők a gazdasági életben
KÁLDY ZOLTÁN: AZ EMBERI TÉNYEZŐK ... 5 hetik előre gazdasági életünket, de arra igen, hogy mindenki a maga helyén, a maga szakmájában felkészülten a maximumot adja bele gazdasági életünkbe. Az alkotóképesség Bármennyire aláhúzzuk az emberi tényezők vizsgálatánál a szakmai rátermettség jelentőségét, ugyanígy hangsúlyozzuk az alkotóképesség fontosságát. A szakmai ismeretek előbb-utóbb elavulnak, s ami még tegnap jó volt, az ma már kevés, és gátolja az előrehaladást. Nem elég a szakmát kiválóan ismerni, azt tovább is kell fejleszteni. Nem elegendő a mai technológiai eljárásoknál megállni, új technológiákat kell kidolgozni. Mindez azt jelenti, hogy egész gazdasági életünkben az alkotásnak kell előtérbe kerülnie. Űj feltalálókra és feltalálásokra van szükség. Gazdasági életünkben most különösen is segítenünk kell azokat a tudósokat, mérnököket, szakmunkásokat, akik gazdasági életünk fejlesztéséhez jobb technikai, technológiai, sőt szervezési feltételeket tudnak teremteni. Közismert tény, hogy hazánk nem rendelkezik nagy anyagi erőforrásokkal, nem vagyunk anyagiakban gazdagok, de szellemi erőforrásokban nem vagyunk szegények. E területen még igen nagy tartalékaink vannak. Annyi azonban bizonyos, hogy nagyra kell értékelnünk az alkotó embert, a tudóst, a kutatót és szakmunkást, aki képes újat teremteni, új alkotást létrehozni, új technológiákat kidolgozni, és új technikát bevezetni. A gazdasági életben világviszonylatban a verseny olyan óriási, hogy az új alkotások felhasználása nélkül csak lemaradni lehet. Az emberi érzelem Azt lehetne gondolni, hogy ha valahol nincs szükség érzelemre, hanem csak józan, hideg észre —, az éppen a gazdasági élet. Mégis megkockáztatjuk annak állítását, hogy népünk gazdasági programjának valóra váltásához szükséges az érzelem is. Nemcsak a fejünkkel, hanem a szívünkkel is, tehát érzelmileg is azonosulnunk kell azokkal a célkitűzésekkel, amelyeket gazdasági programunk elénk tűz. Azt is mondhatjuk, hogy közömbösein, afféle kívülállóként nem tudjuk ezeket a programokat segíteni és valóra váltani. Érzelmi töltetűnek kell lennie cselekvésünknek. Nem pusztán azért, mert maguk a célkitűzések is — illetve azoknak a valóra váltása — igénylik a teljes ember odaadását. Ezen túlmenően szem előtt kell tartanunk, hogy népünk, társadalmunk, hazánk iránti szeretet is forrása lehet a cselekvésnek. Bármennyire merésznek tűnik, mégis kimondjuk, hogy hazaszeretet nélkül még a gazdasági életben sem tudunk eredményesen dolgozni. Ez önmagában is igazolja, hogy az emberi érzelem tényezőjét nem lehet nélkülözni gazdasági életünk területén sem. Erkölcsi kérdések Az emberi tényezők összefüggésében szólnunk kell az erkölcsi kérdésekről is. Nem lehet közömbös a gazdasági életben, hogy azok az emberek, akik a gazdasági élet különböző területén dolgoznak, irányítanak, szerveznek, végrehajtanak, milyen erkölcsiséget képviselnek, illetőleg milyen erkölcsi elvek motiválják őket cselekvéseikben.