Diakonia - Evangélikus Szemle, 1981

1981 / 2. szám - Jánosy István: Csanádi Imre

JÁNOSY ISTVÁN Csanádi Imre A ma élő magyar költők közül Csanádi Imrét olvasom a leggyakrabban. Mi­vel okolom meg ezt? , 1. Leggazdagabb támpontja a visszaemlékezésnek. Egy év korkülönbség van köztünk. Fiatalságunk és életünk nagy krízise ugyanarra az időre esik: a 30-as évektől a 60-as évekig. És az ez időszakban átélt és átélhető viszon­tagságokat talán valamennyi költő közül Csanádi ábrázolta a leggazdagab­ban. 2. Számára a vers zene és ritmus. Arany János így vallott: „Kevés számú lírai darabjaim közül most is azokat tartom sikerültebbeknek, amelyek dal­lamát hordtam már, mielőtt kifejtett eszmém lett volna — úgyhogy a dal­lamból fejlődött mintegy a gondolat.” Ugyanezt Csanádi is elmondhatja. Né­mely verse annyira dallamos, hogy önkéntelenül magam is egy hirtelen eszembe jutott dallamra énekeltem. És verseinek ritmikája szinte bartóki dimenziókat ér el: mind az időmértékes verselés. mind az ún. ütemes (tagoló) „magyaros” verselés szinte valamennyi elképzelhető változata megszólal nála — vagy egyszerre mind a kettő. 3. Arany János óta nem írtak ilyen gazdag költői magyarsággal. Bölcső­jétől fogva a legtisztább, legveretesebb dunántúli nyelvet hallotta — óriási kincsesbánya ez számára. De ő még ezzel sem elégedett meg, hanem már gimnazista kora óta ismerkedett a történelmi idők magyar nyelvével és több évtizedes tudósi kutatással a régi magyar költészet elsőrendű szakértőjévé képezte magát. És az így talált jellegzetes és különösen szép, magvas kifeje­zéseket rögtön megszólaltatta verseiben. Egy versről, zenedarabról nagyon nehéz megállapítani, mi az igazi értéke. A leggyakoribb az, hogy — még hivatalos kritikusok is — egyetlen szempont alapján döntenék, amely szempont a legtöbbször egy éppen favorizált irány­zat. Így aztán ilyen ítéleteket hallunk: „Petőfi az nem költő.” „Ady egy ma­gakellető ripacs.” „Babits elefántcsonttoronyban ül.” Ezzel szemben én úgy éreztem: annál magasabb rendű egy műalkotás, mennél több szempontból a legmagasabb szervezettséget éri el. Bach, Beethoven, Bartók azért a legna­gyobbak, mert a lehető legtöbb szempontból (dallam, ritmus, harmóniagaz­dagság, polifón-intellektuális szerkesztés) érték el a legmagasabb szervezett­séget. És ugyanígy vagyunk a költészettel is. Ha ezt nézzük, akkor Csanádi Imre igen magas polcra helyezhető. Előbb már mondtunk 3 szempontot. Még többet is mondhatnánk. De ez a három a legfontosabb: tartalom, forma, nyelv. És az a legcsodálatosabb, hogy Csa­nádi költőként úgy pattant elő a semmiből, mint Pallas Athéné Zeus fejéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom