Diakonia - Evangélikus Szemle, 1980
1980 / 1. szám - Andorka Rudolf: Társadalmunk életmódja az időmérleg vizsgálata alapján
29 ANDORRA RUDOLF Társadalmunk életmódja az időmérleg vizsgálata alapján Az elmúlt években az európai szocialista országokban az érdeklődés középpontjába kerültek az életmód kérdései. Ezek az országok elértek ugyanis egy olyan fejlettségi szintet, ahol a közvetlen létfenntartási szükségletek fedezése a népesség többsége számára nem jelent súlyos problémát, viszont kérdés, hogy megnövekedett anyagi lehetőségeinkkel és a munkától szabad időnkkel hogyan élünk, mire használjuk fel azokat. Az egyes ember és a társadalom „jó” létéhez nem csak az tartozik hozzá, hogy alapvető táplálkozási, ruházkodási, lakás szükségleteinket kielégítsük, hanem az is, hogy tartalmas emberi életet éljünk, jó emberi kapcsolataink legyenek. A probléma érdekessége tükröződik abban is, hogy az életmód vizsgálata mind a most befejeződő, mind a jövő évben kezdődő ötéves időszakban a kiemelt fontosságú országos kutatási fő irányok között szerepelt. Az utolsó években sok magyar szociológiai munka jelent meg ebben a témakörben.1 Az első ötéves tudományos tervidőszak kutatásainak eredményeit Cseh- Szombathy László és Kulcsár Kálmán foglalta össze.2 Noha az életmód fogalmát a szociológia tudományának első nagy művelői közül is többen, például Marx Károly és Engels Frigyes3, valamint Max Weber4 használták, mégsem volt közkeletű és világosan definiált fogalom az elmúlt évtizedek szociológiai irodalmában. A magyar szociológiában egy olyan definíciót dolgoztak ki, amely szerint az életmód a mindennapi életünkben megismétlődő tevékenységeink rendszere.5 Mindennapi tevékenységeink vizsgálatának egyik módszere az időmérlegek felvétele. Ez azt jelenti, hogy feljegyezzük: milyen tevékenységeket végeztünk reggeltől estig, kikkel voltunk együtt, hol tartózkodtunk, fgy megtudhatjuk, hogy például mennyit olvasunk, mennyi időt töltünk háztartási munkával, gyermekeink gondozásával és nevelésével, testedzéssel stb. Mindezek az adatok az életmód egy-egy lényeges elemére világítanak rá. Az ilyen kérdések vizsgálatára a Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi Statisztikai Főosztályán 1976—1977-ben egy éven keresztül időmérleg felvételt végeztünk. Kiválasztottuk az ország 15—69 éves népességének egy olyan mintáját, amelynek alapján a teljes népesség időmérlegére következtethetünk. Mindennap más-más körülbelül 77 személy időmérlegét jegyezték fel az összeírok. Ennek a vizsgálatnak néhány eredményét mutatom be ebben a tanulmányban.6 Az életmód változási tendenciáit is elemezhetjük, mert 14 évvel korábban a KSH már végzett egy hasonló (de nem az egész évre kiterjedő) vizsgálatot7,