Diakonia - Evangélikus Szemle, 1980
1980 / 1. szám - Péter Márta: Az Evangélikus Országos Múzeum első állandó kiállításáról
20 PÉTER MÁRTA: AZ EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM Kehely. Magyar munka, XVII. század vége. Nemescsói egyházközség (Győr, Pozsony, Besztercebánya, Selmecbánya) rektoraként is hozzájárult az új értelmiségi nemzedékek lelki és szellemi formálásához. A felvilágosodás gondolatát és a reformeszméket tudós lelkészek (Bél Mátyás, Tessedik Sámuel, Wallaszky Pál) és egyházi funkciót viselő világiak is (Berzeviczy Gergely, Vajda Péter, Schedius Lajos) képviselték a társadalomtudományok majd minden területén. Ez a szellem hatotta át az evangélikus iskolákat is (Sopron, Pozsony, Eperjes, Pest), amelyekben a magyar kultúra sok jelentős személyisége nevelődött; közülük számos politikust, tudóst, írót és művészt mutat be a kiállítás, néhány művükkel együtt. A történelmi-egyháztörténeti események és a szellemi mozgalmak összefüggéseibe ágyazva beszédesebbé válnak a művészeti alkotások is. A kiállításon bemutatott műtárgyak kisebb hányadát a történeti és esztétikai értéket egyaránt hordozó portrék teszik ki, történelmi, egyházi személyiségekről, világi tisztségviselőkről, patrónusokról. A portrék sorát Petrőczy Kata Szidónia ismeretlen XVII. századi mestertől származó arcmása indítja. A legértékesebb darabok — Prónay Sándor egyetemes felügyelő, Székács József bányakerületi püspök és felesége, Veöreös Júlia portréi — Barabás Miklós műterméből kerültek ki. Művészettörténetünk nagy nyeresége Ferenczy Istvánnak, a magyar klasszicista szobrászat mesterének nemrég nyilvánosságra került két márvány mellszobra, a protestáns vallásszabadság mellett bátran síkraszálló reformkori katolikus politikusokról: Balogh Jánosról és Beöthy Ödönről.
