Diakonia - Evangélikus Szemle, 1980
1980 / 2. szám - Hajnal László Gábor: „S a mandulafa virágba borult!” – Nők, Luther-kabátban
HAJNÁL LÁSZLÓ GÁBOR: NŐK, LUTHER-KABÁTBAN 77 döntést hoznak. Mi, saját confessió alapján határoztunk. Megemlíteném, hogy Kanadában a nálunk bevezetett módszereket alkalmazzák. Svédországban már bonyolultabb a helyzet, míg a finneknél — ahol a lakosság kilencven- hét százaléka evangélikus — a teológián jelenleg tanuló ezerhatszáz hallgató fele nő. — Jézus, követőinek csak egy kis csoportját választotta apostollá, s tette hivatásukká az evéngélium hirdetését. Az egyház most teológiai akadémián készíti fel a lelkészeket erre a feladatra. A diploma elegendő biztosíték arra, hogy helyt tudnak majd állni? — A tanárok kezdettől fogva figyelemmel kísérik az alkalmasságot. A lelkészavatás azonban nem a „rátermettség” vizsgája, hanem Krisztus küldő parancsának átadása. Ez a missziós feladat kötelezi őket a nyilvános gyülekezeti igehirdetésre, de senkit nem függetlenít, és emel a hívők fölötti papi rendbe. Ezért kerüljük a szentelés elnevezést. A lelkészt nem a nagyobb hatalom gyakorlása, sokkal inkább a nagyobb felelősség vállalása jellemzi. — Pülpök úr! Az NSZK evangélikus egyházának hivatalos lapjában közölt adat szerint: a közel tizenkétezer lelkipásztori állás alig három Százalé- kát bízták nőkre. Nálunk hasonló az arány. Milyen lehetőség van arra, hogy a jövőben minél többet avassanak fel? — Jogilag már nincs akadálya beiktatásuknak, de ügyelni kell az objektív tényezőkre. Vegyük sorjában. Diploma után két évig kell segédlelkészi gyakorlatot végezni, ezután lehet vizsgát tenni a „Lelkészképesítő Bizottság” előtt. Ha ott megfelelnek a kívánalmaknak, lelkészi oklevelet kapnak. Ettől kezdve, amennyiben valakit megválaszt egy gyülekezet, felavatható, de az imént említett konzervatív teológiai szemlélet miatt sok helyütt idegenkednek ettől. Az emancipációs folyamat kiteljesedését főként az a vélemény gátolja, hogy a női mivolt nem tesz képessé a teljes értékű lelkészi munkára. Férjhez mennek, gyereket szülnek, a „gyes” idejére nehéz helyettest találni, a háztartással járó kötelezettség elvon a szolgálattól. Ismétlem: Magyarországon elméletileg és hivatalosan nincs hátrányos megkülönböztetés. Remélhetőleg, nemsokára eljön az idő, amikor a hívők is bizalmat szavaznak a nőknek, s mind többen végezhetnek teljes liturgiát oltár előtt, és vehetik magukra a Luther-kabátot. „Hogyan képzelem el a szolgálatomat.. A Teológiai Akadémia hűvös csöndű előadótermében hosszasan társalogtam „indulásukról”, jövőjükről a lányokkal. Magatartásuk, ruhájuk alapján ítélve nem lehetne megkülönböztetni a diákokat más egyetemek hallgatóitól, csupán a fegyelmezettségük tűnt szokatlannak. Nem vágtak egymás szavába, türelmesen várták, amíg társuk befejezi a mondatot. A „vallomások”- ból ítélve azonban tévedés lenne egyértelműen arra következtetni, hogy választásukban elsődleges szerepe volt a vallásos nevelésnek. Igaz, nem elhanyagolható ennek jelentősége sem, de a gyökerek szerteágazóbbak. Közülük sokan aktívan kivették részüket a középiskolai KISZ-munkában, orvosnak, tanárnak, mérnöknek készültek, ám menet közben, különböző lelki, környezeti hatások eredményeként határoztak úgy: a hit ad értelmet életüknek, amely csak az evangélium hirdetésével lesz teljes.
