Diakonia - Evangélikus Szemle, 1980
1980 / 2. szám - Szopori Nagy Lajos: A Kalevala keletkezése – Egy magyar tudós hozzájárulása a rejtély megfejtéséhez
SZOPORI NAGY LAJOS: A KALEVALA KELETKEZÉSE 71 mészetesen foglalkozik a rekonstruálási koncepcióval is. Nagy elismeréssel szól Korompay kutatásairól: ismételten leszögezi, hogy ő volt az első, aki Homérosz Lönnrotra gyakorolt hatását kimutatta, s megállapítja, hogy „figyelmet érdemlően világította meg az eposz hátterét, Lönnrot motivációit”. És amikor a Kalevaláról azt írja, hogy „Lönnrot elbeszélő költeménye és az ősidőkről szóló versek gyűjteménye” egyszerre, s amikor Lönnrot „Ka- levala-mítoszáról” beszél, engedni látszik a rekonstrukció gondolatának teljes elutasításából és Lönnrot költő voltának egyértelmű hangsúlyozásából. A nézetek e közeledésének, Korompay eredményei elismerésének ténye itt írásunk végén (és a magyar tudós pályáján is) valamiféle szép, szinte „népmeséi” igazságszolgáltatás hatását keltheti. De nem népmeséi: valóságos pályaív teljesedik általa kerekké, egyenes követelményként a tudósi alaposságnak és a kitartó érvelésnek. A tudóspálya mégsem csak ebben lehet példa számunkra. Abban is, hogy a finn irodalom kérdéseiről is van esélyünk, lehetőségünk nemcsak a híradás, hanem az elemzés szintjén is szólni, újat mondani: bevonni ezt a távolinak és periférikusnak tartott irodalmat is összehasonlító, komparatisz- tikai vizsgálódásainak körébe. Itt, Magyarországon — a világirodalomnak e másik „perifériáján”. GaDilem-iKiaffléla: Lemiminkäinen anyja
