Diakonia - Evangélikus Szemle, 1980
1980 / 2. szám - Nagy Gyula: A tudományos-technikai fejlődés mai távlatai. A keresztyén etika új feladatok előtt
6o NAGY GYULA: A TUDOMÁNYOS-TECHNIKAI FEJLŐDÉS... A modern tudományos-technikai fejlődés teszi igazán nagykorúvá az embert. Nemhogy levenné a válláról a döntések súlyát, ellenkezőleg, eddig nem ismert méretekben növeli meg etikai felelősségünket. A tudomány és technika által kezünkbe adott hallatlan lehetőségek, mérhetetlen, de veszedelmes hatalom felhasználását az élet minden síkjában átfogó etikai céloknak kell irányítaniuk, amilyenek — az életnek — a természet és az ember életének — feltétlen tisztelete; — a mindenki javát szolgáló társadalom építése; — egy békés, a népek és fajok közös javát tiszteletben tartó, segítő világrend kiformálása. Ezeknek a nagy etikai céloknak a „lefordítása” napjaink konkrét társadalmi, politikai, gazdasági és személyes döntéseire igen összetett, bonyolult folyamat. Hogy nemzetközi feszültségek idején konkrét kérdésekben hogyan foglaljanak állást a népek vezetői, hogy egy közszükségletet szolgáló nagyüzem vagy egy autópálya épüljön-e meg előbb, hogy egyéni életcéljainkat hogyan tudjuk beilleszteni a körülöttünk élő társadalom nagyobb, közös érdekeibe —, ilyen és hasonló mindennapi döntések mögött, rejtett és áttételes formában, végeredményben az előbb említett átfogó etikai célok vallása vagy megtagadása áll. A modern technikai-tudományos civilizáció jövője végeredményben a társadalmi és világméretű politikai-gazdasági fejlődés irányán és a mindenkit személyesen felelőssé tevő etikai döntéseken fordul meg. Ezek alól a döntések alól senki sem vonhatja ki magát. A keresztyén erkölcs új perspektívái Elmúlt századok során az egyházak maguk is sokszor beleestek a tudomány- és technika-ellenesség vétkébe. A hitet és az egyház megmaradását féltették a szellem világától, az emberi tudás és technikai képességek növekedésétől. Ez a helyzet alaposan megváltozott. A keresztyén gondolkodás ma elismeri és vallja, hogy a tudomány megismerő munkája és a technikai fejlődés szerves részei Isten világteremtésének, a teremtett világban rejlő lehetőségek fokozatos kibontakozásának. Ez a „folyamatos teremtés” pedig semmiképpen sem az ember kikapcsolásával, hanem éppen az ember közreműködésével megy végbe. „Az a keresztyén hit, amely nem ismeri el vagy nem veszi komolyan a tudomány és technika csodáit a mezőgazdaságban, az orvostudományban vagy az energia világában, nem méltó a vallás nevére és még ennél is méltatlanabb az inkarnáció (Isten emberré létele) csodájára” — állapította meg Humberto Medeiros kardinális a múlt nyáron Boston közelében tartott nemzetközi konferencián, ahol teológusok és tudósok foglalkoztak a hit és tudomány összefüggéseivel és jövőjével. A keresztyén etika legsarkalatosabb igazsága, hogy Isten akarata — ezért a hívő ember számára a legfőbb etikai parancs és etikai motívum — a szeretet. Szeretet az egész teremtett, élő és élettelen világ iránt. És szeretet, nem pusztán érzelem, hanem szüntelen cselekvő szeretet a felebarát, az embertárs és világa iránt. Krisztus golgotái keresztje számunkra ennek az embert és világát átfogó szeretetnek a legteljesebb kinyilatkoztatása. A keresztről — a hiten át —
