Diakonia - Evangélikus Szemle, 1980
1980 / 2. szám - H. Kolba Judit: Gótikus kelyhek az evangélikus gyülekezetekben
54 H. KOLBA JUDIT: GÓTIKUS KELYHEK ... hat.12 Aranyozott ezüst, hatkaréjos talpa széles, ívelten hajló talplemezen nyugszik. A talpéi mintája csak vésett. A talp egyetlen díszítése a karéjokat keretelő vésett vonalsor; az éléket is két oldalról vésett vonalak emelik ki. Talpgyűrűje barázdált, a szárgyűrűk dísztelenek, hatszögletes vésett keretű lemezekkel. A kevés díszítés a nóduszon van: lapított pogácsa alakú, középen az élben összeforrasztva a két kézzel kalapált rész. Felső és alsó levélkoszorúja domborított erezetekkel, lekerekített végű levelekből áll. A küllőket is csak a véső jelölte: négyszirmú, középen vésett, gerezdes bibéjű virágok láthatók. A kehely kuppapohara alacsonyabb, szélesebb a gótikus formánál, már a reneszánsz kelyhek alakját mutatja. Készítési körülményei teljesen ismeretlenek, díszítése nem jellemző egy vidékre, így — párhuzamai alapján — elképzelhető, hogy a közeli osztrák, vagy valamelyik nyugat-magyarországi műhelyben öltött formát, mégpedig a XV. század végén, a gótika és a reneszánsz művészet ötvösségben is jelentkező átmenete idején; nürnbergi, bécsi és lengyel párhuzamai közép-európai típusnak mutatják. A csöngei un. huszita kehely Ma a Vas megyei Csönge templomában őrzik az evangélikus egyház egyik legérdekesebb kelyhét (8. kép), mely biztosan nem magyar munka.13 Ez a templom is XVIII. századi keletkezésű. Az aranyozott ezüst kelyhet vésése és szerkezeti elemei alapján kiváló ötvös készíthette. Hatkaréjos széles peremű talpa fent befelé vésett kerettel díszített; a talpéi nem áttört, mélyített alaA csöngei „huszita” kehely
