Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979
1979 / 1. szám - Fabiny Tibor: Kossuth Lajos levelezése a szegedi evangélikusokkal
58 FABINY TIBOR: KOSSUTH LAJOS LEVELEZÉSE Majd egy távirat: „Hatezer épületből tegnap és ma összedűlt négyezer épület, ezek közt kétezer kétszáz lakóház. Felső városon és Rókus városon egyetlen ház sem áll. Az ár nő mindig. Iszonyú vihar délután és este. Szél és víz iszonyúan zúg, mentés nehéz. Tiszaparti töltés még mindig tele van menekülőkkel, betegekkel. Asszonyok, gyerekek százan, ezren .. ,”14 Néhány nap után: „Szeged nem létezik. A hivatalos adatok szerint mindössze 335 ház áll fönn. Alsó városban csupán 17 ház maradt, felső városban 56 ház, a Belvárosban 218 ház. A 70-iki összeírás szerint tanyai házakkal együtt van 9566, ledőlt tehát 7831 ház a kül- és belterületen.”15 A város tragikus pusztulásában osztozott a szegedi evangélikusság is. Egyszerű, parasztházból átalakított kis temploma — amelyet két évtizeddel előbb, 1860-ban avatott fel Torkos Károly esperes16 — a szomszédos kis iskolával és papiakkal együtt összedőlt. Közelebbi részleteket is tudunk az egyházközség történetének krónikásától, sőt akkori fiatal lelkészük, Thomay József leveléből is, amelyet püspökének írt. A krónikában ezt olvashatjuk: „Az evangélikus egyház minden ingatlan birtoka odaveszett, összes épületei romba dőltek, imaháza, iskolája és lelkészi lakása is __A lelkész és más családok a magasabban épített imaházba hu rcolták bútoraikat. A templom padjaira helyezték a szekrényeket, asztalokat, a székeket, és az ajtót elfalazták. Szorongattatásukban imádságra nyílott a hívők ajka, valaki az oltár gyertyáit gyújtotta meg. E pillanatban azonThomay József szegedi evangélikus lelkész (1847—1929)
